onnantól, hogy nincs egyértelmû meghatározás arra, hogy ki számít nõnek vagy férfinek (aki annak gondolja magát? akinek XX vagy XY kromoszómái vannak? akinek pénisze van? akinek méhe van? .... mindegyik csak egy-egy szempont, és mindegyikre van rengeteg kivétel és ellenpélda... kivéve talán arra, hogy annak gondolja magát - de az meg nemjó rendezõelv az embereknek, hogy õ mit gondol magáról, mert ÉN gondolok róla valamit...) - onnantól hogy egy férfi vagy nõ homo vagy biszexuális az teljesen mindegy. (és azért, mert a pornófilmekben "hirdetett" nõi biszexualitás ma már majdhogynem elvárt tulajdonsággá vált, attól még nem lesznek mások az emberek)
én az általad írt génhibát neveztem betegségnek... kétségtelen, te nem azt írtad. de egy X kromoszómának végülis "hibája", hogy arról lemarad az egyik ág, és Y lesz belõle... az, hogy ez a hiba az emberiség 48%ánál elõfordul attól még hiba lesz... és HA genetikai forrása van a szexuális érdeklõdésnek, akkor ez a "hiba" meg 10%nál fordul elõ.... mennyinek kellene lenni, hogy természetesnek vegyük?
Jacksont példaként a fekete-fehér párosításra hoztam fel, és arra, hogy õ ezt a képzeletbeli vonalat átlépte, és ezért nagyon nagyon sokan utálják. pedig ezzel a lépésével (még ha tudtán kívül is) nagyon sokat tett azért, hogy az ilyen másságot könnyebben elfogadja az átlagember.