mostanában - ha már szóba került a tévé - a teleshop, topshop hirdetések tudják az égig lõni a vérnyomásomat. Félórás mûsorban bemutatják, hogy feltalálták a villanyrezsót, a turmixgépet vagy éppen a festõhengert. Bejön a mesterszakács, és bemutatja, hogy ez mennyire új, mennyire jó, mennyire könnyen tud vele überjó kajákat gyártani, ezeket általában a nagyseggû hostess (aki minden mondaton csodálkozik, minha most jött volna a Marsról... ilyen csaj kellene nekem, nagy dumával el lehetne hitetni vele azt is, hogy naponta ötször szeretkezni egészséges - elkalandoztam...) meg is erõsíti, hogy ez bámulatos... és most , de csak most, ha húsz percen belül hív, kettõt kap egy áráért. (a mûsor lemegy egy héten 10-15-ször, sazl.)
És a végén a poén, a séf lenyilatkozza, hogy innentõl csak és kizárólag ezt fogja használni. Aztán átkapcsolsz egy másik, szintén III. kategóriás kereskedelmi tévére, és ugyanaz a séf valami egészen mással bûvészkedik.
Pl. a villanyrezsós serpenyõt ugyanaz az ürge mutatja be, mint a festõkészletet (amelyet Euro2000 néven már 95-ben kínáltak, de ez most új, frenetikus, forradalmi.)