Najó, de a pokernek nem az a lényege, hogy alkalmazkodsz az ellenfélhez azzal, hogy kihasználod a hibás játékát? Kõ-papír-olló... Ha elárulja az erõsségét, ott a fold, ha elárulja a gyengeségét, ott a raise.
tornapokerben, sng-n még védhetõ is lehet az a játék (legalábbis az egyik fele) amit annyira szídsz:
Azért emelünk nagyobbat monsterrel, mert mindig ül az asztalnál egy gyökér, aki becallolja. utg-ben pl. nem fognak tõlem látni AJ-t, meg JQ-t, meg ilyen fasságokat, ha emelek, akkor már elárultam magam. Ha elárultam magam, akkor pedig nem mindegy, hogy 3, vagy 4 vakot emelek, ha úgyis becallol valami jótét lélek?
Már elég régóta kísérletezek micro limiten alacsony vakszinten standard emeléssel, és azt álapítottam meg, hogy egyszerûen veszteséges. Azt lehet elérni standard kis emeléssel, hogy 1 gyökér helyett 3 callol be, másrészt sokkal gyakrabban találja ki valaki, hogy flip szituációban õ light 3betel, mert az milyen poén, hogy õ lesz pozícióban + regularok, akik amúgy nagyobb emelésre dobnak, mert elég értelmesek hozzá, h. felismerjék a monstert -is nagyobb kedvvel játszanak határeset lapokkal, és postflop olyan lapokkal fognak zsetont bepakolni, amikkel bucira vernek. A monster 3beteket is nehezebb kiszûrni. Ez mind mind a kis emelések ellen szól. Lehet nyereséges stratégia a standard kisebb emelés, de valószínû, hogy ahhoz sokkal szélesebb range-dzsel kell emelni, az meg annyira felõrli az energiát, hogy ugyanott van az ember, mint ha csak a valóban jó handjeire kéne koncentrálnia. És ugye az optimista hozzáállás az az, h. az asztal nem regularokkal van tele, hanem mindig ül az asztalnál fish, aki sokat hallott szófordulat szerint: 'úgyis becallol'. Nekik meg tök mind1, hogy hány vakot callolnak pre, vagy postflop oddson kívül.