Szerintem az hogy 4-5 éve modolom WR2-őt és még nem untam meg: valószínű azért van, mert mellette ezer más dolgot csinálok. Így nem marad időm megunni sem meg befejezni sem WR2-es monumentális terveimet. A másik ami erős motiváció, ha valakit Krom úgymond válaszra méltat aki egy fejlesztő-játékprogramozó és kész, kikódolt pályákat küld el "levélben" ezer idegenként: val.színű pont azért küldte el nekem, mert tudja jól: én addig nem lépek le cigizni meg csocsózni meg koktélozni, míg a munka nem haladt előre.
A japános mentalitás haszna első sorban az, hogy ha valakin ezt észreveszik: elsőre 3 szinttel magasabbra teszik a szintet és az elvárást. Ez az életben is mindenben így van, bármibe érdemes lelkesedéssel belekezdeni és végigvinni. Ezért van kormányos tesztelés, CMR DIRT-es pálya, éjszakai mod meg japán forgalom a "nevem" mögött. És igazad van: ha valaki szereti az autókat vagy bármit: nekik hosszabb, tartalmasabb és érdekesebb az élet :)
A japános maximalizmus és a hobbi és a munka minőségi összekeveredése hasznos dolog. Így van ez a Crayon Pop-al is. Aki amilyen példaképet tűz maga elé: abba az irányba fejlődik önkéntelenül. Legyen az sport, rajz, tánc és modding: az én példaképeim kitartanak és nem sunnyognak el meló után a hobbi elől... :)