""Csak két csomag pirospaprikám van, de azok megbízható magyar áruk" - mondja a szerkesztõség melletti kisbolt eladónõje, aki a tulajdonjogokat is gyakorolja az alig három sasszényi méretû helyiség felett. Amikor megmutatom neki a tasak címkéjét, amin alul apró betûvel ott áll, hogy az õrlemény húsz százalék import paprikát tartalmaz, csak annyit mondd, hogy "Azt a jó", majd szégyenlõsen elharapja a mondat végét, és inkább a magyar iparról, a C-vitaminról, Szentgyörgyi Albertrõl, meg a bográcsgulyásról kezd el beszélni."