A demokrácia lényege, hogy a közösség minden választójoggal rendelkezõ tagja részt vehet a közügyek eldöntésében, vagyis az önkormányzásban az adott térségben. A döntéshozatal módja lehet közvetlen és közvetett. Az érvényes döntést a többségi szavazatokkal vagy közös megegyezéssel hozzák az alapszabály (alkotmány, statútum, charta, szokásjog) szerint. Az alapszabályban szintén meghatározzák a hatalom megosztást, vagyis a különbözõ szintû döntéshozók hatáskörét és a hatalmi ágak szétválasztását. A döntés joga lehet központosított, részben lebontott vagy alulról felépülõ. A hatalmi ágak szétválasztása a demokratikus hatalomgyakorlás és berendezkedés egyik fontos biztosítéka. Mûködési szabályok szerint létezik hagyományos és liberális értékrendû demokrácia.
Osztályozás a döntéshozatalban résztvevõk szerint:
1.Közvetlen demokrácia
Bõvebben: közvetlen demokrácia
Direkt vagy közvetlen részvételen alapuló demokráciában a közösség minden tagja személyesen részt vehet a közügyek közvetlen eldöntésében. Ennek gyakorlásához szükséges egy népgyûlés (egy kis létszámú tevékeny közösség), vagy a népszavazás jogintézménye.
2.Félig-közvetlen demokrácia
Bõvebben: Svájc
A népszavazás, a népi kezdeményezés tehát a közvetlen demokrácia intézményeinek használata gyakori, ezért a képviselõknek és a végrehajtó hatalomnak ehhez kell alkalmazkodniuk. Népszavazás útján a szövetségi parlament által hozott bármilyen törvényt meg lehet támadni, és népszavazási kezdeményezés által a szövetségi alkotmányt is lehet módosítani.
3.Képviseleti demokrácia
Bõvebben: Képviseleti demokrácia
Közvetett vagy képviseleti demokrácia esetén a nép által jelölt és választott képviselõk hozzák meg bizonyos közügyekkel kapcsolatos döntéseket, melyeket az alapszabály (alkotmány, törvény, alapszerzõdés) behatárol. Az alapszabályban szintén meghatározzák a különbözõ szintû képviseletek hatáskörét, mely lehet központosított, részben lebontott vagy alulról felépülõ.
Osztályozás a döntés jogának felosztása szerint:
1.Alulról felépülõ hatáskör
Bõvebben: Demokratikus liberalizmus
Minden a közösséget érintõ döntés a lehetõ legalacsonyabb szinten születik. Ebben a rendszerben a nagyobb közösség (térség) nem veheti át azokat a feladatokat, melyeket egy kisebb közösség (település) is megvalósíthat, ha csak tételesen ezeket nem utalták a nagyobb közösség hatáskörébe. Ennek elengedhetetlen feltétel a kisebb közösségek magas fokú pénzügyi függetlensége. Pénzügyi függetlenséget a közpénzek (adó, illeték) nagy részének a helyi közösségnél való maradása biztosítja.
2.Autonóm terület hatásköre
Bõvebben: Autonóm terület
Az autonóm terület lényege a hatalommegosztást, mely révén a térség kormányzata megosztott vagy teljes körû döntéshozatali jogosítványokat kap a saját ügyeinek irányítására. Így a térség kormányzata szélesebb hatáskörével rendelkezik, mint bármely más, hozzá hasonlítható közigazgatási területe az államnak. Helyben marad az általuk befizetett közpénz jelentõs részét, vagyis megtörténik a hatalomnak egyedi lebontása. A különleges jogállást az alkotmány, törvény vagy statútum biztosíthatja.
3.Részben lebontott hatáskör
Bõvebben: Részben lebontott hatáskör a demokráciában
Közügyek eldöntésében és a közpénzek felhasználásában jelentõs hatáskörrel rendelkezik a köztársaság központi képviselete vagy annak a végrehajtó szerve, vagyis a törvényalkotáson kívül rendelkezik a közpénz jelentõs részének a felhasználásával és a közintézmények mûködtetése felett. A településeken illetve a térségben az önkormányzatok által elvégezhetõ közfeladatok egy részét állami intézmények végzik. Ennek következménye a térségi és a települési képviseletek szûk hatásköre.
4.Központosított hatáskör
Bõvebben: Központosított hatáskör a demokráciában
Közügyek eldöntésében és a közpénzek felhasználásában széles hatáskörrel rendelkezik a köztársaság központi képviselete vagy annak a végrehajtó szerve, vagyis a törvényalkotáson kívül rendelkezik a közpénz nagy részének a felhasználásával és a közintézmények mûködtetése felett. A térséget és a településeket állami hivatalok irányítják.
Osztályozás a döntéshozatali eljárás szerint
1.Társas demokrácia
Bõvebben: Konszociális demokrácia
A társadalom különbözõ társadalmi csoportjainak együttmûködésén alapul.
2.Megegyezésen alapuló
Bõvebben: Konszenzuális demokrácia
Közös megegyezésen, konszenzuson alapuló a harmóniára törekvõ a különbözõ csoportok együttmûködésével hozzák meg a döntésüket, így megelõzik a késõbbi ellentéteket.
3.Népcsoportok közösségi jogán alapuló
Elismeri a térségen belüli népcsoportok közötti különbségeket és az egyéni jogokon túl közösségi jogokat is biztosítanak az etnikumoknak. Lehetõvé teszik a kulturális közösségek fennmaradását, a közösségek egymás mellett élését és a kisebbségek autonómiáját. Hátrányt csökkentõ intézkedéseket vezetnek be, vagyis arányosan osztják el a forrásokat, közszolgálati munkahelyeket, képviseleti megbízásokat, és a kisebbségnek vétójoga van, amennyiben úgy érzi, valamely döntés hátrányosan érintené.
4.Többségi döntésen alapuló
Bõvebben: Többségi demokrácia
A többség vagy a minõsített többség hozza meg a döntését, vagyis ez a többség diktatúrája, így némely döntés kirekesztõ, ami ellentéteket gerjeszt. A többségi döntéseket, az egyéni szabadságot védõ alkotmányos jogok korlátozzák. Ez a "nemzetállamokban" használatos rendszer, amely egyenlõ személyiségi jogokat biztosít, azonban megtagad mindenféle etnikai alapú önigazgatási jogot. Az állampolgárok egyetlen nagy közösséget alkotnak, és egy sorson osztoznak. A hivatalos nyelv és kultúra nem teszi lehetõvé, hogy etnikai csoportok létezzenek, és az ilyen köztársaságban nagyarányú a beolvadás.
Osztályozás a mûködési szabályok értékrendje szerint
1.Hagyományos demokrácia
Bõvebben: Konzervatív demokrácia
A konzervatív demokráciában a mûködési szabályok értékrendjére a konzervativizmus eszmerendszere a jellemzõ.
2.Szabadelvû demokrácia
Bõvebben: Liberális demokrácia
A liberális demokráciában a mûködési szabályok értékrendjére a liberalizmus eszmerendszere a jellemzõ, vagyis az egyén szabadságát jelölik meg, mint legfontosabb politikai célt. Ma már választójogot ad minden felnõtt állampolgárnak nemre, rasszra, nemzetiségre, vallásra, gazdasági státusra való tekintet nélkül. A politikai ellenzéket hagyja szabadon mûködni. A gazdasági élet alapja a magántulajdon és a magánszerzõdések. Elõnyben részesíti ugyan a kormányzati beavatkozástól mentes szabadpiacot, de bizonyos közjavak esetén meghagyja az állam szerepét.
Informatika és tudomány
