1e- + 1e+ kell az annihilációhoz. Itt 2db gamma foton távozik ellentétes irányban. (EM sugárzás)
1 gamma foton alapesetben megkapja az 1e- vagy 1e+ nyugalmi energiáját (511KeV) + elméletileg meg kell kapja a részecske tömegébõl, és mozgási energiájából adódó energiát is.
Ha ez így együttesen meghaladja az 1,02MeV/fotont, akkor az képes újabb párkeltés elõidézésére. Vagyis pl plusz bevitt mozgási energiával (részecskegyorsítás) elérhetõ lenne, hogy a keletkezõ fotonok magasabb energiaszinten kerüljenek ki az annihilációból. (szerintem:)
Ha meg nem haladja meg ezt az energiaküszöböt a foton energiája, akkor is képes fotoeffektusra, vagyis kötött elektront lökhet ki egy atomból, átalakítva azt. Tehát egy irányított pozitron nyaláb még csekély mozgási energiával is roncsolja a céltárgyat. (így kísérleteznek a részecskegyorsítókban is új anyagok létrehozásával)
A gyorsítás mértékével arányosan azonban tovább lehet növelni a pusztítást, további párkeltéseket, pozitronokat elõidézve, amelyek tovább annihilációval nagy mennyiségû energiát, vagyis gamma sugárzást szabadítanak fel, ami újabb elektronokat lök ki, és így tovább. Ez persze nem láncreakció, mert a fotonok mozgási energiáját általában az atommag veszi fel, így újabb párkeltés csak a kötetlen elektronokon mehet végbe (ha jól értelmezem a szakirodalmat). Tehát egy idõ után elcsendesedik az egész, ha a sokadig keletkezõ gamma foton energiája már 1,02MeV alatt van.