A tíz évet erõs felindultságomban írtam. Jött ki néhány jó film: pl A.I. (bár a középsõ robotüldözõs rész elég gyenge lett) amúgy dramaturgiailag meg forgatókönyvileg naon ott van. Asztán a Blöff is naon jó (de sajna A ravasz az agyra nagyon hasonlít stílusban, vígjátékelemekben).
Tarantinoban és Richieben is leginkább azt nem bírom hogy a filmjeik csattanója ugyanaz: külön szálak, nagy kalamajka, mókás nem reális történet, a legnagyobb kalamajka közepén mindenki kinyír mindenkit persze a szimpatikus fõhõs(pár egyik fele) életben marad s új életed kezdhet.. (ezeket leszámítva kész kabaré mind1ik!)
A tíz éven bellül van még Az elveszett gyerekek városa (sok embernek nem teccik de majdnem tökéletes alkotás).
Kellemes volt még a Gladiátor (a sok baki & a kissé hollywoodi történet ellenére és R.Crowe gyenge játéka miatt bár szvsz nem volt az olyan gyenge!)
A csodálatos elmében már jobban játszott de sokan itt utálták meg Crowe-ot (én spec nem igazán kedvelem a drámákat de ez a legjobbak között van, nem úgy mint a Jó Will Hunting (az egy kalap szar volt színészileg, forgatókönyvileg..)
Aztán vannak jó japán filmek is (pl Takeshi filmek) néhány anime (nem a Chihiro és nem a nálunk játszott sorozatok).
Ami nagyon kiakaszt az a sok elcseszett film, ami 'lehetett volna jobb ha..' katekória.
Pl Jet Li a világ legjobb wu-shu mûvésze (legalábbis szólóban), vele miért csak ilyen gagyi ócska 'C'-kat akciófilmeket csinálnak?? (Az egyetetlen és a többiek)
Sztán a Tigris & Sárkány amiben Chow Yun Fat játszott, annak ellenére hogy 4 Oscart kapott rohadtul béna film volt történetileg, színészileg.. csupán egzotikum volt az amcsiknak és talán szánalom is lehetett benne de lehet hogy a többi nevezett sokkal xarabb volt..
A Holnapután pedig hemzsegett a hollywoodi kliséktõl az egy szálú primitív történet pedig logikátlan volt (a fickó 3 társa halála árán elmegy a fiához 'kiszabadítani' ahol csak akadék hiszen õ is zabálja a tartalékukat és együtt várják a mentõheliket). A kezdõdõ-szerelmi jeleneteket kritikán alul játszották.
Az éghajlati hatások télleg ilyasféleképpen is lejátszódhatnak csak sokkal lassabban (miért nem lehetett úgy +csinálni?), a képi hatások ill az effekt (hiszen az operatõr a nagy technikájával kicsit átlag alatti volt) jól kivitelezettek voltak de ez nem lehet egy film szepontjából elsõdleges mert az effektek idõvel elavulnak és akkor a film nem ér egy kalap.. sem, és hangsúlyozom h itt csak jó volt és nem kíváló (mint pl anno a T2-ben -ma már az is egyszerûnek tûnik sok helyen de a történet megmenti.. viszont az elsõ rész hangulata mindíg megmarad..)
Jah szal ennyi az egész film alatt rém primiíven szájbarágósan történt minden semmi bonyodalom ilyesmi a forg író, a rendezõ, az operatõr mind az effektekre és a népszerû témára támaszkodott, egyik sem teljesített tökéletesen..
kb 100 amcsi mozifilmbõl 1 nézhetõ.
A spanyol filmek között is vannak nagyon jók (tipikus "mûvészfilmek").
A Luc Bessonról meg annyit hogy megfertõzte California álomgyára.. anno A Nagy Kékség egy példaértékû tökéletes mûalkotás volt, ma meg..
Állítólag Indiában készül a legtöbb film évente, ott is lehet h volt jó film nemtom.
Ennyi.. Manapság szvsz a legtöbb mozifilmre igaz amit a Holnaputánra írtam.. ez Amerika!