"Tehát elõször is kizárod annak lehetõségét, hogy a bank tudatosan növeli profitját (=hatalmát, =befolyását) azzal a módszerrel, hogy "hintáztatja" a gazdaságot."
A probléma az, hogy a "bank tudatosan növeli a profitját" és a "Hintáztatja a gazdaságot" állítás üti egymást. Ugyanis a visszazuhanó hinta akkorát üt, hogy mindent elveszít a bank. Azaz bezár. Tehát nemcsak a profitját veszti el, hanem a tõkéjét is. (tudod amit az alapító tulajdonos vagy részvényes tesz bele).
Ezért beszélünk a 2007-2008-as válság esetén a mindig a "moral hazard" szerepérõl. Hisz az olyan emberek kezébõl indult ki akik nem voltak érdekeltek a cég satbilitásában csak a profit termelõ képességében. A profittermelõ képesség növekedését pedig a kockázatok növelésével érték el amirõl nem számoltak be a tulajdonosok felé. Ráadásul egy olyan a CEO-t ellenõrzõ testületet hoztak létre aminek tagjait a CEO választotta meg. Ezért beszélünk moral hazardról.
"Másodszor pedig mikor okokat nevezel meg, akkor szintén kerülöd a konkrét dolgokat: "Milyen a gazdaság, milyen a pénzpiac állapota, és egyáltalán milyen magának a válságnak a típusa." Ez nem válasz a kérdésemre. "
Input nélkül egy külsõ változóktól függõ egyenlet nem generál outputot. Ezt azért remélem te is belátod.
Az A+B = C egyenlet eredménye (sõt a végeredményének elõjele is attól függ, hogy A és B milyen mértékben tér el egymástól és milyen elõjellel.)
Tehát a kérdésedre nem tudom meghatározni a választ hiszen nem a megadott szempontokon múlik az adott folyamat kimenetele hanem külsõ változókon. A külsõ változókat pedig nem adtad meg. (nem konkretizáltad a kérdést) Általános filozofálásra meg nem tudok konkrét választ adni és nem is akarok. Ugyanis tudom, hogy azt meg egy eltérõ konkrét példában felhozod ellenem.
"Nem sok közöd van? Szóval hogy is kezdõdött a film szerint a válság?"
A film az elején szépenelmondja, hogy a Glass-Steagall törvény kiiktatásával nõttek ekkorára a befektetési bankok és ennek hatására kezdték el használni depositorok pénzét a leveraginghez.
"A FED (!) ragaszkodott ahhoz (1:07:38), hogy a Lehman Brothers ellen csõdeljárást indítsanak."
A FED ott követett el hibát, hogy csak az USA piacon szemlélte a LB-t és nem a globális piacon és nem vette figyelembe, hogy más országokban mások a csõdtörvények.
"A jegybank képviselöinek tudtára lett hozva, hogy ez "armageddont" okozhatna. Erre az volt a válasz, hogy tudomásul vették a megjegyzéseket, de azért, hogy a piacot megnyugtassák és hogy továbbléphessenek, szükséges a csõdeljárás."
A spekik sokat fogadtak a Lehman megmentésére. A piacok megnyugtatása alatt azt érteték, hogy ne legyenek bailoutra játszo spekik. Ne árazzák be a bailoutot és aki nem vigyáz dõljön be. Utólag ez meggondolatlan és hibás döntés volt. de az is lehet, hogyha nem lépik meg még most is recesszióban csücsülne a világ.
"Tehát kétféle megfogalmazás áll egymással szemben: piac megnyugtatása és továbblépés vs. armageddon. És ez a kettõ ugyanazt az eseményt takarja."
Tévedés. Itt 2 intézmény véleménye áll szemben egymással. Az egyik a Lehman ügyvédje aki meg akarta menteni a céget, a másik a fed aki móresre akarta tanítani a piacot.
Tudod "child who cried wolf." A Bear Sterns esetén ugyanez történt és azt nem mentették meg. Az ügyvéd és a CEO ott is azt mondta, hogy ebbõl armageddon lesz.
Csak ugye ez nincs sem a filmben sem sehol. Mert akkor abból a no bailout policybõl nem lett semmi.
Lagarde is azt mondja, hogy a probléma az volt, hogy minden eszközt zároltak Európában és a befektetõk nem tudtak kivonulni a cégbõl. Ezt értik a "toxic asset contamination" alatt. Ezért rohadt be az egész pénzügyi piac.