Az USA GDP-je ~14 trillió dollár, az EU GDP-je ~12 trillió dollár, Kínáé ~6 trillió dollár, kicsivel több, mint Japáné (~5,5 trillió dollár). India 1,7 trillió dollár.
1.1.: Katonai erõ?
Kína modern harci repülõgépeinek száma annyi, mint Franciaországé és Németországgé összesen. Az USA-nak annyi modern vadászgépe van, mint az õt követõ négy országnak összesen. Az USA felsziní flottája egymaga 12 repülõgép-hordozóval bír, Kína az optimista becslések szerint 2025-ben fog néggyel, amik kisebbek, mint a Nimitz-osztály. Soroljam tovább? Kína katonailag nem lesz egyenrangú hagyományos fegyverzet terén az USA-val az elkövetkezõ 30 évben.
2.: Növelni a katonai potenciált? Az USA fölénye nem vitás (csak neki van rendszerben lopakodó repülõgépe, katonai fejlesztésekre többet költ, mint Kína éves katonai kiadása), de éppen idén alaposan megnyírbálták a katonai költségvetést. A többi nyugati ország drasztikusan építi le a seregét (németországban a sorkatonai szolgálatot megszüntetik, anglia a katonáinak negyedét építi le az elkövetkezendõ 5 évben).
A két legkomolyabb fejlõdõ konkurens (India és Kína) jelenleg sok téren nem képes saját kútfõbõl katonai fejlesztéseket eszközölni (a Shi Lang gõzturbináit ukrajnából vették, az Indiai BrahMos robotrepülõgépet gyakorlatilag oroszok tervezték, India csak a pénzt adta rá, stb.).