Én 14 éve zongorázom elég komoly szinten, énekhangom azonban nincs jó, de azt tudom, hogy igazából (nem memóriakártyáról) zenélni és énekelni egyszerre igencsak nehéz feladat. Ha szépen akarsz játszani, akkor evidens, hogy irány a zongoraiskola, utána bármit le tudsz játszani valamilyen szinten, kotta alapján, aztán onnan már van hová fejlõdni. A hangzattan sem a C-F-G dúrokban merül ki, és a bontott, riffes játékmód igencsak sok évnyi gyakorlást igényel hogy ne hangozzék bénán. Szóval ha fejleszteni akarod a játéktudásod, akkor egy komoly zongoratanár. Ja és felejtsd el a rugós billentyûs szintiket, kalapácsmechanika való a billentyûs hangszerek alá. :)
Viszont ha munka jelleggel ûzöd, akkor az anyagi és teljesítmény érdekek elõtérbe kerülnek a mûvészet és technikai tudás rovására. Ergó vagy éveket beleölsz még mire eljutsz egy szintre (persze tehetség fokától ez lehet gyorsabb vagy lassabb folyamat), vagy gyakorolod az éneket hogy ne legyen vernyákolás, a zenét meg tolod floppiról mint a többi villanycigány és nyomod a C-F-G-t. :)
Eldöntés kérdése mi fontosabb, de a hangszeres technikát csak zongoratanárnál, képzett zenésznél tudod elsajátítani. Meg persze napi 25 óra gyakorlás. :)
Milyen technika, repertoár? A technikát fentebb leírtam, a legtöbb villanycigány floppiról zenél midi alapokkal és gyakorlatilag csak rákaraokézik. A repertoár már húzós kérdés, mert egyrészt ha ilyen lakodalmakat akarsz végigbazseválni az legalább 8-9 óra. Plusz mindig kell tartalékban majdnem még egyszer annyi. Ahogy eddig láttam õket, néhány órán át játszanak amit akarnak, aztán onnantól úgyis kérnek és minden második a kékaszeme vagy a keserûméz. A dolog még ott is feladatot ró rád, hogy folyamatosan frissíteni kell a repertoárod az újabb slágerekkel, olyanokat mindenhol kérnek, unokatesóm esküvõjén is lady gagát követeltek szerencsétlentõl. :D
Félreértések végett: én nem villanycigányozok, sose csináltam, nincs ebben gyakorlati tapasztalatom, de van közeli ismerõsöm aki mûveli.