Teljesen igazad van abban,hogy az elérhetetlen mindig csábítóbb!Szerintem az embereket(legyen az férfi vagy nõ) természetüknél fogva mindig is jobban érdekelték és kívánták az elérhetetlent,vagy tiltott "gyümölcsöt"!
Viszont itt nem megszokásról van szó...
Mire vágyik a NÕ?
Magamból kiindulva tudok csak válaszolni a kérdésre...
Kedvességre,figyelmességre,gyengédségre,törõdésre,bizalomra és biztonságra!Lehet,hogy ez sok,vagy ezek hatalmas kívánságoknak tûnnek...(Azt se felejtsük el,hogy ezek egymásból fakadnak...!)
Egy nõnek sztem nõi mivoltából kifolyólag természetes,alap dolgoknak számítanak ezek a képességek!
Van ezer és ezeregy féle nõ,úgyhogy biztos "tipp" nincs... Viszont NÕnek azt tartom,aki gyengéd,de talpraesett,család- és rendszeretõ,az összhangra és a harmóniára törekszik!
Számomra a felsorolt tulajdonságok nem ismeretlenek,ezekkel rendelkezünk...(A biztonságot persze a férfi adja...),ezt próbáljuk adni,s ezt is várjuk viszont!
Tehát a kölcsönösség itt is itt van!
Ha szerelmem felé kedvességgel,gyengédséggel,bizalommal és törõdéssel fordulok,szeretném,ha õ is így tenne!
Nekünk nem kell Holdat és csillagokat ígérni,csupán viszonozni azt,amit mi is adunk!
Persze a NÕnek is tudnia kell,hogy mit tud nyújtani a férfi,mi az ami szép gesztusnak számít,s megpróbálni nem elvárni a lehetetlent!(Tehát megint ott vunk,ahol elkezdtük:mi a fontos?EMPÁTIA!Beleképzelni a másik helyzetébe magunkat,s tudni mi esik neki jól!)
De a vágyakat nem lehet megszabni...
Nõnek és férfinak is vannak sajátságos vonásai,elvárásai,álmai,vágyai!
Ezeket pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni...Ami velünk született,azt nem lehet "levetkõzni"!
Ezért van az,hogy megértem,ha a szerelmem nem ér rá,ha elfoglalt,vagy nem olyan szentimentális,mint én,de mégis vágyok az idillre,mert ez benne van a lényemben,és akarattal se tudom elhagyni...Irányítani valamelyest lehet,de eltörölni :SOHA!