Aflatoxin áldozatai a Tutenhamon és a királysírok megbontói
A Tutanhamon- sír körül, tárgyak kiszállításában stb. csaknem harmincan vettek részt, és ezek közül heten hamarosan elhunytak. Ki így ki úgy. És most lássuk, azt, ami fél évszázaddal késõbb bebizonyította, hogy valamilyen átok csakugyan létezhetett a sírban!
A gyanúnk abba az irányba terelõdik, amit a mikrobiológia sugall. Nem valószínû hogy a múmiákban rejtõznének valamiféle fertõzõ baktériumok, hiszen a bebalzsamozott holttesteket széthordták a világba
A gyanú tehát más irányba terelõdik. Ha vannak mérgezõ mikroorganizmusok, akkor azok a egyiptomi sírokból származó tárgyakhoz kötõdnek, hanem valami máshoz. Másképpen mûködhet a fertõzés. Az sem titok elõttünk, hogy a baktériumok képesek igen szélsõségek körülmények között túlélni -ha kell akár több ezer évet is....
Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egy szinte mai példával bizonyíthatjuk be: A FÁRAÓ "Átka" igen is létezett, csak, persze nem úgy, ahogyan azt az 1920-as évek világsajtója képzelte. Talán mégsem véletlen, hogy ha nem is huszonhét, vagy még több, hanem, három-négy-öt akkori és ottani halálesetnek mégiscsak köze volt a Tutanhamon -sírhoz?
A példa Lengyelországból való. Mint ismeretes, Krakkóban, az ország egykori történelmi fõvárosában vannak lengyel királysírok. Nekik több szerencséjük volt mint nekünk-szinte minden nevesebb uralkodójuk földi maradványait sikerült megõrizni a történelmi viszontagságok során. Még a náci megszállás alatt sem bolygatták meg a krakkói Wawel dombján, az egykori királyi palota templomában tartott szarkofágokat. Egy bolygatásról viszont tudunk, erre tudományos okokból került sor.
1972 végén és 1973 tavaszán közmegegyezéssel és a fent említett tudományos vizsgálat céljából megbontották a Wawelen õrzött, egyik régi légmentesen lezárt szarkofágot. Ebben Jagello Kázmér maradványai feküdtek, ez a király IV: Kázmér néven mint litván herceg került a trónra, lengyel királyként 1447-tõl uralkodott. Meglehetõsen nagy és neves uralkodónak tartják õt sok háborúban védte meg az országot, sõt európai kitekintéssel is rendelkezõ felvilágosult uralkodó volt. A fiából például cseh és késõbb magyar király is lett.1492-ben halt meg. Tizenhárom évvel halála után még egyszer felnyitották a sírját, hogy mellé temethessék a feleségét. Tehát a király és felesége csaknem 480 éven át háborítatlanul hevertek közös szarkofágban, ami egy falba volt beépítve a krakkói vár Szentkereszt kápolnájába.
Errõl most nagyon röviden számolunk be, mert végsõ soron nem tárgya könyvünknek. A király és felesége csontvázát késõbb igen ünnepélyesen újratemették. Mellettük megtalálták jelvényeiket és egyéb, velük eltemetett tárgyaikat.
Aztán...., beindult az "átok" ! Vagyis ismét megmagyarázhatatlan halálesetek sora következett be. Ahogy ötven évvel korábban Luxorban (Thébában), úgy
most Krakkóban is.
Rövid idõ alatt négy férfi vesztette életét. Négy kutató, akik mindnyájan részt vettek a sírok felnyitásában ! Amit mellesleg a televízió is
közvetített, és ezeket az embereket a nézõk is láthatták, amint erejük teljében nyüzsögnek az esemény körül. A négy közül még csak kettõ távozott
az életbõl, amikor már nemcsak Krakkóban, de egész Lengyelországban arról suttogtak, az emberek, hogy a sírban volt valami pergamen, amelyre valakik 480 évvel korábban felírták az átkot, hogy szörnyû halál, vár azokra, akik megzavarják Kázmér király nyugalmát...!
F.D. 1974 áprilisban halt meg, Dr D.S.W.-re két hónappal késõbb, júniusban került sor. A harmadik áldozat haláláig már két hónapot sem kellett várni, mert hat héttel késõbb K.H. mérnök is elhunyt. Az utolsó áldozat J.M. mérnök 1975 májusáig húzta, aztán õt is eltemették. A dolog annyiban még tragikusabb, mint a Tutanhamon- esetben, hogy a harmadik és negyedik halott már pontosan tudta, hogy mi vár rá....Hiszen õk is ott voltak a királysír felbontásánál.
Az orvosok vigyáztak rájuk, de hiába. Az egymást követõ vizsgálatok során, döbbenten észlelték, hogy egyre rosszabbul lettek, és aztán eljött a vég. Az utólagos rendõri és még inkább tudományos nyomozás nagyon érdekes eredményeket hozott. Azt, hogy a négy halálesetet valamelyik sírban talált tárgy fertõzése okozta volna, kizárták. Ugyanis ezeket a tárgyakat magas hõmérsékleten kezelték rögtön azután, hogy kivették õket a sírból. Ám ez a négy ember ott volt a sírbontásnál minden védõfelszerelés nélkül. és
itt keresendõ a baj gyökere. Egy olyan mikrobiológus oldotta meg a rejtélyt, aki annak elõtte huzamosabb
ideig Kairóban dolgozott. Éppenséggel a sírokból kiszedett õsi faszobrokkal és más mûtárgyakkal- ugyanis azok mikrobiológiai kutatása volt a munkája.
Tudta, hogy az egyiptomi királysírokban gyakorta átvészelték a közbeesõ idõt olyan baktériumok, amelyek víz és táplálék nélkül átéltek több ezer évet.
Hogy ne húzzuk tovább az idõt , lássuk a lengyelországi kutatások végeredményét. Minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy mind a négy
áldozat halálát, egy olyan kórokozó számlájára irhatõ, amely egy penészgomba (spóra ) formájában maradt meg a sírban több évszázadon keresztül. A latin neve : ASPERGILLUS flavus , vagyis sárga Aspergillus. Ez a gomba "aflatoxint" termel, ami rákkeltõ anyag és azonfelül egyéb súlyos kór elõidézõje.
Egyik súlyos tünete, hogy az emberi szervezetet szinte észrevétlenül legyengíti, és az orvosok nem találják a gyengeség okát- amikor az ellenálló képesség, szinte nullára csökken, jön valamilyen banális betegség és végez az áldozattal. Ez történt a négy krakkói szakemberrel is. Most már alig kétséges, hogy a Tutanhamon sírban is ez a kórokozó rejtõzött!
Irodalom: hivatkozás :Nemere István : EgyiptomTitkai: (Piramisok, fáraók idegenek?) (8 fejezet. A "Fáraók átka" 172. oldaltól 175. oldalig