bens: Én nem hiszem, hogy a tudat az agy mûködésének terméke. Se gondolatot, sem anyagi dolgokat, sem nem-anyagi dolgokat nem tulajdonítok az agy mûködésének, mivel mindez minõsítés, és nem a minõsítõ maga, így ha azt mondom, hogy a tudat az agy mûködése, az csak egy újabb képzet lenne. A tudat megkülönböztetése, az ami én-lélekként, öntudatként jelenik meg, tudatlansága miatt függ anyagi dolgoktól.
A tudat mûködésébõl következõ dolgok, a megkülönböztetés, és azzal önazonosítás tényleg egy burkot képez a körül amit számomra meglepõ módon C. G. Jung, és egyes buddhista ágazatok elismernek valódi Én-ként. De amikor lehántasz róla minden réteget, akkor nincs én és nem-én, így lehetetlen "róla" úgy beszélni, mint Én. Tehát a semmi marad, pontosabban nem marad semmi. Ezt hívják ürességnek, ami minden mástól, mint saját magától üres. Így nem létezhet valódi én, mert mindez mentes megkülönböztetéstõl.
Ebben az esetben:
Ha nincs én, nincs te, ki azonosít magával, és mit? Ha mindennek nincs vége, akkor minek van vége, és minek nincs vége? Ha mindez nem megkülönböztetett, akkor mi az ami megkülönböztetett, és mi az, ami nem-.megkülönböztetett?
Kinek nem lesz szüksége új testre, és ki repked, mint egy szellem? Kinek lesznek és milyen lelki tulajdonságai? Ezek képzetek.