haha Mi számodra az ego? Mert szerintem énképzet, öntudat, a tudat kettõs természetéhez való ragaszkodás. Nem ragaszkodva énképzethez, bárhogy is fáj az egonak, nincs én és nem-én. Ez az üresség. Ez a dharma. A tudat megkülönböztetésének felismerése, és annak megszüntetése. "Én" vagyis a ragaszkodás elhagyása.
Buddha soha nem ígérte, hogy dharmáját megértve valaki betonkeverõ lesz, és megeszik sódert, cementet, meg meszet, aztán szarik egy házat, csak a szenvedés elhagyását.
Nem létezik, és nem nem-létezik. Ez az, amit soha büdös életben nem fogsz fölfogni bölcselkedéssel. :) Itt vagyok, így élek, soha senkinek nem mondtam, hogy kövessen, nem is érdekel, ki követ, ki nem, nincs rá szükségem. Élek, majd meghalok. Ilyen nehéz ezt megérteni?:))