A boldogság nem-kielégítõ, mert szomorúság követi. Úgy, ahogy életet a halál, vagy nappalt az éjszaka. Aki ezt nem ismeri föl, azzal hogy vitatkozhatnék bármirõl is? Ez a négy nemes igazság elsõ pontja. Meglátni, hogy az élet szenvedés. Életünk nagyrészt a boldogságra való vágyakozás és a szomorúságtól, fájdalomtól való félelem közepette telik el. Ez olyan, mint a dolgok mögé többet képzelni, mint amik valójában, dukkha, vagyis nem-kielégítõ. Az emberek azért rohangálnak a boldogság után, mert nem ismerik föl, hogy az nem kielégítõ. Ezért látunk rakás embert, alakot, dharma helyett. Ez tényleg nem véletlen.. ez okság, és nemtudás következménye, ami ellen mindenki csak maga tehet.