És megértetted, hogy a lelked nem a tiéd, mert az ego a ragaszkodás, és az pedig tudat kettõssége? Ezért ego az én-lélekbe vetett hit, és benne nincs semmi állandó, vagy kielégítõ. A halál elkerülhetetlen.
Mi történhet veled az életben?
"-...életed hátralevõ részében embereken segítesz, majd ötvenes éveidben szívrohamban múlsz ki.
-...megérted a lét szenvedésteli voltát, buddhista szerzetes leszel és évtizedekkel késõbb meghalsz egy terrortámadás következtében.
-...megérted mindennek üresség-természetét, eléred a megvilágosodást, s öregkorodban meghalsz egy szörnyû autóbalesetben."
Az, hogy mások megértették a világ valódi természetét, nem ragaszkodnak a léthez, és nemléthez, az rajtunk nem segít, sem most, sem halálunkkor - amég a kettõsség uralkodik. Az ürességet, a tudatot soha nem fogod megérteni, mert ott nincs megértett, és nincs megértõ. Így marad az ürességrõl, lélekrõl, és tudatról való filozofálás hitkérdés, dogma, kettõsség, ami pedig dukkha.