Tehát szerinted az üresség Isten, esetleg Buddha tudta, hogy létezik Brahman, de nem szólt róla, helyette inkább valami téves tanítást, az ürességet preferálta? Csak mert ennek minden megvilágosodott ellentmond, és az ürességet tanítja. A világ minden megnyilvánulása maga buddha, így képtelen lett volna bármiféle dolog elhalgatására. A nirvana mindenki számára ugyanazt jelenti, így nem valószínû, hogy bárki aki ezt tanítja, elhalgatna valami mást. Ha nincs énképzet, nincs más sem, nirvana pedig épp az énképzetbe vetett ragaszkodás elhagyása.
Te azt mondod, hogy a léleknek kell Istennel egyesülni, lehatárolódva önlétezésérõl, ez a nirvana, én azt mondom, nincs kinek mivel egyesülni, hiszen énképzet csak ragaszkodásból származik, így énképzet elhagyása a nirvana. Szerinted melyik esetben marad énlélek?