A 4 nemes igazság ha számodra elég szent irat, úgy kezdõdik, hogy a lét szenvedés.
Ha a szenvedés elhagyását tanította Buddha, akkor azt nem a létben találta meg.
Mindig azon akadsz fönt, hogy valami nem létezik. De épp azt mondja, hogy a létezése, és nem-létezése is elhagyandó, mert ezek sajátja a szenvedés.
Az ember elhagyva azt a képzetet, hogy önlényege van, semmi mástól nem különbözik, soha nem hal meg, mert soha nem született. Nincs mi elmúlna, és nincs mi örökké tartana. A világra, mint egészre nem vonatkozik okság, így öntudattal nem elkülönülve tõle az okságot úgy foglalja magába, mint ha nem lenne. Egyetlen dolog sem mozdul meg, pedig alakját látod, hogy jön és megy, nincs meghallott, és nincs hallás. Ilyen üresek a dolgok, de ezt nem érti, aki a tudat kettõségéhez ragaszkodik.