Nincs itt semmi téves, semmi bölcs, se tapasztalat, sem anyagi, sem lelki. Ezek mind olyan képzetek amik ragaszkodásból származnak, hogy az ember megmenekülõn az elmúlástól. Hisz benne, hogy van valami ami örökké tart, de ezek mind elmúlnak.
Tapasztalat nincs tapasztaló nélkül, tapasztaló pedig tapasztalat nélkül. Tapasztalat pedig csak a halmazokkal való azonosulással lehetséges.
Így lesz függõ keletkezés, és elmúlás. Aki lát nem láthatja magát, aki hall nem hallhatja magát, aki gondol nem gondolhatja magát, ezért üres. És mert ezt nem képes elfogadni, beleesik a minõsítõ, és minõsített kettõsségébe, zavarja az, hogy ott szülessen meg, ahol az üresség uralkodik. Amit Te léleknek ismersz, az nem más, mint halmazként kezelni egy olyan dolgot, aminek nincsenek olyan korlátai, mint a halmazoknak, mert benne én és te nincs elkülönülve