Halálod után korlátlan mennyiségû és változatosságú tapasztalat lehetõsége áll nyitva elõtted, de ezek közül a fejlettségi szintedtõl függõen némelyik kevésbé valószínû, mint a többi. Nagy általánosságban szólva három fõ terület létezik, bár lehetnek kivételek, és rendkívüli esetekben másként is történhet.
Dönthetsz új reinkarnáció mellett. Dönthetsz úgy, hogy ehelyett inkább az elõzõ életedre koncentrálsz, azt használod az új tapasztalatok anyagaként; mint már mondtam: az általad megélt eseményeknek új variációit hozod létre, és tetszésed szerint eszközölsz javításokat. Vagy pedig átlépsz egy teljesen más valószínûségi rendszerbe - ez nagyon különbözik a reinkarnációk sorozatában való létezéstõl. Ilyen esetben az idõ folyamatosságának minden képzetét magad mögött hagyod.
Némelyek, egyes személyiségek azt szeretik, ha a múlt, a jelen és a jövõ látszólag logikus szerkezetet alkot; az ilyenek többnyire a reinkarnációt választják. Mások rendkívül intuitív módon szeretik megtapasztalni az események sorozatát, ahol a rendszert az asszociációs folyamatok adják. Ezek következõ vállalkozásukban a lehetségességek rendszerét fogják választani.
Egyeseknek egyszerûen nem tetszik a fizikai rendszer, ezért egyáltalán nem térnek vissza. Ezt azonban csak akkor tehetik meg, ha reinkarnációs ciklusuk befejezõdött - már amennyiben egyszer a reinkarnáció mellett döntöttek; ez az utolsó választás tehát azok számára áll fenn, akik a reinkarnációk sorozatában az adott rendszerben elérhetõ legmagasabb szintre fejlõdtek.
Vannak, akik a reinkarnációk sorozatát befejezve úgy döntenek, hogy visszatérnek tanítóként. Ilyen esetekben a magasabb minõségû identitás mindig felismerhetõ. És létezik még egy köztes szint, a döntések szintje, képletesen szólva amolyan pihenõterület; a rokonokkal való kommunikáció errõl a területrõl ered. Általában erre a szintre látogatnak el az élõk is, álomállapotból induló kivetítés útján.