Valóban, a világegyetem egy nagy titok de csak a fizikai világban élõk érzik ezt, mert egy ember tudása egy szellemi lény tudásához mérve szinte semmi. Én úgy gondolom, hogy a világegyetem és ami minket körbevesz az egy számunkra reális de mégis illúzió, egy olyan illúzió ami valóban létezik.
Egyébként szerintem a pár millió évvel ezelõtti földi élõvilág alakítota ki az utat az embernek, azt nem mondanám, hogy a dinók véletlenül haltak ki, és véletlenül jött létre az ember nevû faj.
Szerintem ennek az egésznek így kellett lennie, és kész.
Azt szokták mondani Isten a saját képmására "készítette" az embert, viszont én úgy gondolom, hogy inkább a lélek az ami számít, inkább saját szellemének egy másolatát készítette el kicsiben. A dinók kihaltak mert õk már nem fejlõdhetnek lelkileg és szellemileg, különben sem lett volna reális ha egy dinoszaurusz alakult volna emberré. Az ember szellemileg és lelkileg egy következõ szintet képvisel, de ez a szint a legelsõ földi élõlényektõl kezdve épült ki és most a csúcson az ember van.
Tehát mindennek a lényege a lelki-szellemi fejlõdés, mert az ember halála után jön rá, hogyaz élet egy nagy iskola, egy reális illúzió.