Én nem azt mondtam, hogy mindig negatív, de az agy átlagban sokkal több bánatot "okoz", mint örömet.
Ezt én úgy értem, hogy sokkal könnyebb búval baszottnak lenni, mint sem.
Természetesen az agy gazdája is tehet a célért valamit, de a kémia az kémia.
Amúgy az "illetékessel" (apámmal) beszéltem az un túlvilági életrõl. Habár õ még nem volt, csak a kapujában. Négyszer hozták vissza a klinikai halálból. A legtöbb majd' három perc volt. Azért neki csak kellett volna látni valamit! S vélem, hogy az agy nem minden esetben termel kellõ pillanatban morfinokat, ezért szegény apám sem tartozott azon "szerencsések" közé, akik tapasztaltak már ilyent.
A kutatók szerint minden egyes ember, bármennyire is retteg az elmúlástól, az utolsó pillanokban megnyugszik. Kémia.
De, ha Te is át akarsz élni testenkívüliséget, meg más nyalánkságokat, nyomasd magad teli droggal. Ugyanazt fogod átélni. Kémia.
Az un gyenge kanabisz származékok is teljesen másképp láttatják a világot. Kémia.
Én "hiszem", hogy már most is a túlvilágban élünk. Nem igaz? Bizonyítsam be? Bizonyitsd be Te!!!!