Suliban egyszer vizuális kultúrára tanárunk behozott egy dokumentumfilmet, amit TV soha nem adhat le. Hogy miért, azt csak a film végén tudhattuk meg. A film arról szólt, hogy a szén-monoxidnak és egyéb kipufogógázoknak milyen hatásai vannak az emberi szervezetre. Ilyen hihetetlen dolgok voltak benne, hogy pl. azok a diákok, akiknek tesiórán BP belvárosában kellet futni sokkal jobb az állóképességük. Beteg embereket kórházi ágyastul tettek ki egy forgalmas autóút mellé, majd megkérdezték õket, hogy jobb-e a közérzetük. A válaszuk természetesen igen volt. Aztán jött a csomó szaki duma, meg fehér köpenyes emberkéket mutogattak minden spéci kütyüvel. A film végén pedig ezt lehetett olvasni: "A film csakis a képzelet szüleménye, semmilyen realitás alapja sincs".
És az egész osztály csak nézett ki a fejébõl, hogy egy ilyen hihetetlen baromságot teljesen elhittek. Még én is csak akkor kezdtem el gyanakodni, amikor azt mondták, hogy a szén-dioxid serkenti az agysejtek mûködését (gyk. szén-monoxid kiszorítja a vérsejtekbõl az oxigént, ergó a sejtek "megfulladnak").
Szóval egy jó dumával, meg egy jó körítéssel szinte bármit be lehet etetni az emberekkel.