"Ismeretelméleti szempontból a Bell-kísérletek félreértésének gyökere ugyanaz, mint a kvantummechanikával kapcsolatos félreértéseké általában. Az, hogy nem vagyunk hajlandók beismerni az emberi gondolkodás korlátait. Ódzkodunk szembenézni a valódi problémával, a természet leírására szolgáló fogalmaink elégtelenségével, és a kibúvók keresése közben összezavart logikánkkal egyre újabb és újabb álproblémákat teremtünk. A reális alapprobléma jelen esetben, tehát a Bell-egyenlõtlenség szituációjában az, hogy itt kauzálisan nem értelmezhetõ összefüggéssel állunk szemben."