Hogy világosabb legyen, az elsõ ábrán csak két hullámösszetevõ szerepel, a másodikon 200. A két vibráció frekvenciája ugyan annyi, de a második hullámcsomagot alkot. Ebbõl következik, hogy részecskéket akkor kapunk, ha folytonos átmenet van két energia közt. Ha diszkrét az átmenet, akkor síkhullámokat kapunk. Már ez önmagában cáfolja a kvantumugrást. A végeredmény olyan, mintha kvantumugrás történt volna, de az elektron valójában folyamatos átmenet során adta le az energiáját.
Minél szélesebb az átfogott energiasáv, annál keskenyebb lesz a hullámcsomag, egyre erõteljesebb lesz a részecskejelleg.