Mar leirtam, csak te nem latod meg az osszefuggeseket.
Ha egy foton egy beamsplitteren athalad, akkor 50-50 a valoszinusege, hogy vagy az egyik, vagy a masik iranyba halad. Ha a nyalabokat ujra egyesitjuk, akkor interferenciat kapunk. Ez szinte egy az egyben a ketreses kiserlet, es mint Feynman irta, az az igazi lenyege a kvantumfizikanak.
Az osszes tobbi kiserlet csak annak a modosulata. Ilyen a kesleltetett valasztasos kiserlet is.
A beamsplitter utan fotont vagy az egyik agban detektalunk, vagy a masikban. Miert meghokkento ez? Mert a hullamok mindket agban haladnak. Erre az esetre itt a topikban szinten volt egy jo leiras.
A kvantummechanika koppenhagai ertelmezese ezt ugy oldja fel, hogy a hullamok nem leteznek, csak a reszecske detektalasi valoszinuseget adjak meg nekunk. Ez egy szep kerulout, de ettol nem leszunk okosabbak.