"márpedig amit érzékelek, azt fogom valóságnak tekinteni,"
De amit érzékelsz, az a "minden"-nek egy része csak. A "minden", az a "nagybetûs valóság", a "rész" pedig a te szubjektív valóságod ALAPJA. Csak ALAPJA, mert az ember egy olyan berendezés, amelyik az ismeretlen dolgokkal kapcsolatban elképzel dolgokat.
Leírtam egyértelmûen, hogy nem olyan egyszerû kérdésekrõl beszélek, mint pl. hogy ha a kezedbe rakok egy falevelet, akkor felfogod-e, hogy az egy falevél. Ugye? Én sose olvasom az indexet, de hogy lásd mirõl beszélek a valósággal kapcsolatos "hit"-rõl, most felmentem az index.hu oldalra, és rákattintottam az elsõ hírre ami szembejött: Nem emlékszik a lövöldözésre a pécsi ámokfutó. A cikk elsõ mondata az, hogy "Írásban tett vallomást a pécsi egyetemi ámokfutó." Na most ez a valóság? Honnan tudod hogy az? Mert valaki azt mondja. Neked fogalmad sincs, hogy ez-e a valóság, de te elhiszed, elképzeled, elgondolod, hogy ez a valóság. Ha holnap megjelenik egy cáfolat, hogy a pécsi egyetemi ámokfutó nem is írásban tett vallomást, akkor holnap már az lesz a valóság számodra, hogy nem tett vallomást.
De az sose fog számodra kiderülni (mert nem jársz utána ilyen pitiáner dolgoknak) hogy a pécsi srác most tett-e írásban vagy nem tett írásban vallomást, de te vagy ezt vagy azt beépíted a szubjektív valóságképedbe.
"semmit nem találok ki, azt mondom amit látok hallok, etc..."
Ezért nem érted amit mondok, mert ezt leszögezted, és ebbõl nem engedsz. Hiába hivatkoztam az Asch kísérletre, nem engedsz. A kollektív valóság az embereknél megegyezés kérdése. Ha hiszed, ha nem, ez így van. Ezt kihasználják a marketingben, a propagandában, a politikában, a gazdaságban. Ha te úgy akarsz tenni, mintha ez nem lenne, akkor legyen, én nem akarlak semmirõl se meggyõzni.
Azt azért leszögezem, hogy csak azért mert te nem tudsz errõl a tételrõl, attól még egy olyan emberközösségnek a tagja vagy, ami ezen tétel alapján mûködik. Te megpróbálhatod magad hermetikusan lezárni és egy olyan világba vonulni ahol ez nem így van, de feleslegesen erõlködsz.
"holott éppenhogy amilyennek látjuk a dolgokat, azt kell a valóságnak elfogadnunk, hiszen más választásunk nincsen."
Összefoglalva:
1) Nem ismerjük a teljes valóságot.
2) Az ismeretlen dolgokkal kapcsolatban vannak feltételezéseink. De ezeket nem hívjuk feltételezéseknek!
"másképpen nem ismerhetünk meg semmit, csak érzékszerveink által, nincsen sehol semmiféle "nagybetûs valóság", az van amit érzékelünk. kész."
Igen, ezért gondolták az oxigén felfedezése elõtt azt, hogy valami életadó esszencia vagy mi a fene vesz körül minket. Találgattak, hogy milyen Isteni vagy misztikus dolog lehet az a világban, ami életben tart minket. Aztán rájöttek, hogy mi az az oxigén, és mire jó. Te melyiket hívod valóságnak, az oxigén felfedezése elõttit, vagy az utánit? És jelenleg mennyi mindennel kapcsolatban tapogatózunk a sötétben, és csak pár egyelõre megcáfolhatatlan elmélet ad valami támpontot?
Hát ez van. Ez a valóság. Amit látunk, meg amit ebbõl megértünk és felfogunk. A nagybetûs valóság pedig mindig törvényszerûen több annál, mint amennyit látunk. Mert vagy nem látjuk az adott dolgot (pl. elektron, vagy oxigén) vagy nem értjük az adott dolgot. A valóság az adatok és azok értelmezésének az összessége.
"pont erre lettek kitalálva a definíciók, h ne értelmezgessünk összevissza.."
Megint a lényeget hagyod ki. Maga a definíció is az értelmezés során alakul ki. Látunk valamit, értelmezzük azt, majd megegyezünk abban, hogy ha X dolgot látunk amit Y módon kell értelmezni, akkor annak a neve Z lesz.
"mint az elõbbi példában. macska vérnyomása 0 ergo halott, nem lehet túl sok féleképpen értelmezni a 0-t"
Igazad van, a nulla az nulla. De akkor az élõ is meg holt is az szerinted micsoda? Átlagolod a macska normális meg nemnormális vérnyomását? Látod, megint csak értelmezgetünk. Értelmezés nélkül nincs valóság. Maga az a kijelentés is, hogy élõ is meg holt is teljességgel értelmetlen anélkül, hogy megpróbálnánk értelmezni. Mert ha csak a definíciókat nézem, akkor olyan nincs, hogy élõ is meg holt is, mert ezek a fogalmak úgy lettek megalkotva, hogy egymást kölcsönösen kizáró állapotot írnak le.
"addig kvázi nem is létezik.."
Milyen az a kvázi nem létezõ macska? Az egyik érthetetlen tételt egy másik érthetetlen tétellel magyarázol?
"blabla, ugynanaz amit már egyszer leírtál csak pepitában"