De lassuk bovebben. Adott egy problema, nevezetesen tavoli hullamok 'latjak' egymast. Kepesek kioltani vagy erositeni egymast, persze csak latszolag. Erre a viselkedesre tobb valasz lehetseges.
Jelenleg nem ismert a helyes valasz. Peldaul a kvantumfizika meg sem probal valaszt adni, csak elirja az esemenyeket hullamokkal, meglepoen jol. A kvantumfizikan belul az a megdobbento, hogy ezek a hullamok latszolag nem leteznek. Itt a kiserletekben nem ezeket a hullamokat merjuk, hanem az amplitudojuk negyzete ad egy valoszinuseget, ami nekunk megmondja, hogy egy reszecsket milyen valoszinuseggel talalunk egy adott allapotba.
Remelem egyertelmu, hogy en mar nem ezekrol a hullamokrol irok, hanem egy feltetelezett hullamrol, ami tenyleges rezges a vakuumban. Igy amikor azt irom, hogy vegtelen amplitudoju, ezekre gondolok. Hiszen a kvantumfizikaban nem vegtelen az amplitudo, hanem normalt. Ez annyit jelent, hogy ha egyetlen reszecsket irunk le, annak a letezesi valoszinusege az adott hullamterben 1. Ez nyilvanvalo annak, aki tanulta.
Ha en azt mondom, hogy a hullam amplitudoja vegtelen, az csakis egy masik elkepzelt hullam lehet. De ne legyen vegtelen ,csak eleg nagy ahhoz, hogy egy masik iranyba tarto hullamfronttal rezonalni tudjon. Ez mar kikuszoboli az idoben visszafele halado hullamokat, ami ismet csak egy feltetelezes. Nyilvan a kvantumfizika nem beszel valos hullamokrol, igy nem is haladnak a hullamok sehova.
Visszaterve a nagy amplitudora. Normal hullamoknal az energia az amplitudo negyzete. Ha a hullam egy masik hullamnak a Bragg-diffrakcioval ad at energiat, akkor csak a hullam frekvenciaja szamit, az amplitudoja lenyegtelen. Ezert ebben az elmeletben lehet a valos hullam amplitudoja akarmekkora.
A gitarhur peldaval azt akartam megmutatni, hogy nem szamit, mennyire leng ki a hur, a frekvencia mindig ugyan annyi marad. Marpedig most pont ez a lenyeges. Igy az amplitudo akkar akkora is lehet, hogy egy tobb km-re levo masik hullammal interferaljon. Abszurd? Az. De hat a vilag is az.