A program a leheto legegyszerubb, ahogy maga az elmelet is.
dx=A.x-(x+(float)u/10);
dy=A.y-y;
tav=sqrt(dx*dx+dy*dy)*hullamhossz;
dx=B.x-(x+(float)u/10);
dy=B.y-y;
tav+=sqrt(dx*dx+dy*dy)*hullamhossz2;
amp.valos+=cos(tav)/21;
amp.kepzetes+=sin(tav)/21;
Eloszor a forras (A) es a felulet (x,y) tavolasgabol es a hullamhosszbol egy fazist szamol. Majd ezutan ehhez hozzajon a felulettol a (B) pontig a fazis.
Ennyi. Nincs semmi mas beepitve a programba. Ez az egyszeru feltetel kiadja a hatas-elvet es a fenyre a Fermat-elvet is, ami vegul is ugyan az.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hat%C3%A1selv
A gravitacionak ugyan ez a lenyege. Csak mint mar ezerszer irtam, ott az anyagban belso fenyszeru mozgasok vannak. Ezert kulonbozik az egyszeru fenyterjedes leirasatol, mert ott ezek a belso mozgasok definialjak tobbekkozt az idot is.
A gravitacio nem ilyen lenne, ha az anyag nem hullam lenne.