Visszakanyarodva a hullamokra, de a temanal maradva.
http://en.wikipedia.org/wiki/Photon
"Nevertheless, all semiclassical theories were refuted definitively in the 1970s and 1980s by photon-correlation experiments"
Nos, en a fenti cikk ismereteben ezt nem jelentenem ki ilyen biztosan.
A cikkben olvashato, hogy egy nem pontszeru fenyforrasrol szarmazo fenybol soha nem egyetlen hullam nyelodik el, hanem sok szuperpozicioban levo hullam osszege. Ezeknek van egy fazisszorasa, ami a fenyforras kiterjedese miatt keletkezik. Emiatt fotoncsomosodasok jonnek letre. Ezek alapvetoen hullamcsomagok.
Ha kettevagunk egy fennyalabot egy beamsplitterrel, akkor mindig csak az egyik iranyban detektalhatunk fotont.
Miert?
Mint mar irtam, a beamsplitteren athalado es tukrozodo fenyhullam mas es mas faziskulonbseget kap.
A 'fotoncsomosodasok' idobeli eloszlasa az eltero fazisok miatt teljesen mas lesz tukrozodesnel es athaladasnal. A 'foton' egyik bizonyitekanak is hullamfizikai oka van.
Marpedig ez az utolso erv a foton lete mellett, hiszen a Bragg-diffrakcioval es hullamokkal tokeletesen magyarazhato a fotoeffektusnal kilokott elektron energiajanak fenyhullam-frekvencia fuggese, ha a fenyhullamfront egy racskent funkcional az elektronhullam szamara.