Elvi esetról van szó! Van egy objektum aminek 2 lehetséges véletlenszerû állapota van és 10 különbözõ idõpillanatban megnézem az éppen aktuális állapotát. Vagy veszek tíz ilyen objektumot és egy idõpillanatban megnézem mindnek az állapotát. Ha nehéz elképzelni hogy lehet valaminek véletlenszerûen két állapota, akkor feltételezzük hogy az állapota nagyságrendekkel gyorsabban változik mint a legkisebb idõköz melyek közt meg tudjuk nézni. Mondjuk idõt 0,00000000000000000000000000000000000000000000000000001 sec pontosan tudunk mérni az állapota pedig kb. 0,000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000001 sec-enként változik de nem pontosan (most kicsit túloztam, ha ez kevesebb mint a Planck-idõ akkor bocs). Hiszen ha mondjuk 1s-ig fej és 1s- ig írás periodikusan, akkor minden páratlan másodpercben fej, minden párosban írás az állapota, tehát attól függõen mikor nézem meg olyan állapotot kapok. Vagyis azt az illúziót kapom mintha én mint megfigyelõ befolyásolnám az állapotát (ebbe szokott belezavarodni a legtöbb kvantumfizikus).
Hihetetlen, hogy itt mindenki mindent ki akar számolni.
Valszeg az emberi elme mûködése az ami tiltakozik a valószínûségi leírás ellen.
De jó nézzük a valóságos pénzérmét. Érdekes módon az is 50% eséllyel lesz fej vagy írás. Miért? Azért mert végtelen paraméter végtelen folytonos függvénye befolyásolja, mely összességében tart a véletlenszerû kimenetelhez. Persze ha nagyon ügyes vagyok fel tudok dobni egy pénzérmét hogy mindig fej legyen, vagy kiszámolhatom hogy fej lesz-e, de én most éppen a valószínûség elvi megközelítésérõl értekezem, úgy mint a kvantumfizika.
Nem véletlenül olyan nagy a szerencsejáték zrt. profitja.