az elsõ részét tegnap megnéztem, szépen, igényesen meg van csinálva (Twoflower, a Patrícius és a Könyvtáros nagyon bejön), de a sztori még mindig nem jön be... valahogy a Colour of Magicet mindig is kicsit erõltetettnek éreztem. A Light Fantastic részrõl nem tudok nyilatkozni, azt éppen töltöm :)
Tehát szép és jó minden, de a korábbi véleményemet fenntartom, miszerint Rincewind a könyvekben (és a legtöbb illusztráción) nem hatvan feletti öregúr, én mindig olyasminak képzeltem, ahogy például a PC-játékokban szerepelt (negyvenes balfék kinézetû hapsi), vagy mint ez a kép a wikipedián: