Ilyen az, amikor egy irodalomtudós-nyelvszakos bölcsész fordít. A fordításai félelmetesen precízek néha, és mindenképpen meg akarja tartani az eredeti poénokat, valahogy átültetve magyarra. Néha fájdalmas olvasni, viszont sokkal közelebb áll az eredeti szöveghez.
A mostaniak meg olyanok, mint amikor két Korongvilág-szeretõ, humorérzékkel is megáldott, játékos hangulatú, tulajdonképpen fõállású fordító dolgozik, a közösség segítségével. Sokszor az eredeti poénok helyett hasonló, de magyarul jobban hangzó szövegek lesznek, amitõl a puristák kiakadnak, az átlag olvasó viszont talán jobban szórakozik (meg megérti a poénokat angoltudás nélkül is).