Én meg is untam itt olvasgatni a sok fikázást, de a #23812-es hsz-t becsülöm. :)
Nem sokszor olvasok errõl az oldalról, meg általában nem is értek egyet vele, de most van benne valami...
"Antifutball, harsogták a kritikusok: ilyenkor mindig elõjön ez a kifejezés, mintha a védekezés nem lenne a labdarúgás része..."
"... Mourinho feladata nem az, hogy bennünket szórakoztasson."
"Mindenki elkönyvelte a Liverpool gyõzelmét, a Chelsea viszont hatékony védekezéssel és könyörtelen helyzetkihasználással nyert - valószínûleg így sem lesz bajnok, de akárhogy is, a City-Liverpool kettõs, azaz a másik két dobogós ellen a londoniak négy meccsen tizenkét pontot gyûjtöttek."
"...tény, hogy a portugál megint megtette azt, amihez a legjobban ért: hozta az eredményt. Neki nincsenek elvei: olyan módszert használ, amelyet a lehetõ leghatékonyabbnak lát a gyõzelem eléréséhez. Ez nem antifutball, hanem pragmatizmus."
"Ha kell, tud Mourinho támadni is: biztos sokan emlékeznek még a BL történetének egyik legjobb meccsére, a Chelsea-Barcelona BL-nyolcaddöntõre 2005-bõl, amit a Kékek 4-2-re nyertek meg, hogy aztán a nyolc között ugyanilyen arányban intézzék el a Bayern Münchent is a Stamford Bridge-en. Az õ Real Madridja tartja a spanyol liga gólrekordját, 124-gyel, a Chelsea-je nemrég rúgott egy hatost az Arsenalnak... úgy lefesteni Mourinhót, mint az antifutball nagykövetét, legalábbis félrevezetõ és egyoldalú."
"Hozta megint azt, amit kellett. Õ sem hibátlan, a csapata sem tökéletes - a Sunderland elleni, sokkoló vereség nélkül most a bajnoki cím favoritja is a Chelsea lenne -, de ki merne arra fogadni, hogy szerdán nem jut be a BL döntõjébe a londoni klub?"