Spektrumon volt a múlt héten egy érdekes mûsor. Arkhimédész munkáiról szólt. Történt ugyanis, hogy a halála után természetesen lemásolták a munkáit. De sajnos jött a Római Birodalom bukása, és a középkor kezdetével az ókori kultúra, tudomány elfelejtõdött. Konstantinápolyba került az egyik ilyen másolt kézirat ahol, egy elmés másoló szerzetes, kihalványította a görög szöveget, 90 fokkal elfordította a lapot és vallásos szöveget másolt rá(köszönjük mester), ugyanis híján voltak a papírosnak akkoriban. Szóval ez a könyv a Konstantinápolyi könyvtárban porosodott egészen az 1910es évekig amikor is egy fiatalember rábukkant, jónéhányn lapot lefotózott belõle, és le is fordított néhány oldalt. Rájöttek, hogy ez olyan lelet amely még soha nem bukkant elõ. De a történelem ismét közbeszólt, kitört az elsõ világháború. A kézirat évtizedekre eltûnt, aztán a 80-as 90-es években újra elõbukkant egy francia családnál. A tulajdonos nagyapja ugyanis mûgyûjtõ volt, és valami piacon jutott hozzá, persze fogalma sem volt, hogy micsoda kincset szerzett. Lényeg az, hogy napjainkra elõkerült, habár borzalmas állapontban van. A könyv gerincénél található írás alig olvasható, az idõk során hamis vallásos rajzok kerültek bele, de a technikának hála el tudják olvasni Arkhimédész gondolatait.
Ami a lényeg, görög tudós barátunk képes volt, kúpok, csonkolt hengerek térfogatát kiszámolni, végtelen metszéssel, ami azt jelenti, hogy õ volt az elsõ aki a matematikában a végtelennel számolt, tehát az integráláshoz hasonló dolgot mûvelt, ami számtalan mai tudományág matematikai alapját képezi. Elemzõk szerint ha a kézirat, nem tûnik el, akkor mint1 400 évvel elõbbre tartana a mai tudomány. 400év, nem semmi gondoljatok bele...
Elnézést kérek, hogy nem pontos információkat közlök, esetleg hülyeségeket írtam(valószínû), de régen volt a mûsor, nem emlékszem mindenre, matekból meg hát hmm, nem voltam jó sose:)