Sugarland: Incredible Machine? Ez egy vicc! Komolyan mondom majdnem mindenki megvehetõ, átalakítható, aki manapság a country music- ból szeretne megélni!
Recept a mai amerikai country zenekaroknak, elõadóknak: felejtsétek el, amit a 90- es években láttatok, hallhattatok! Mikor túl vagytok ezen az agymosáson, akkor hallgassatok sok-sok Pop-Rock- ot R&B- t és még egy kis Rap is jöhet, majd ezt jól gyúrjátok össze vegyetek a kezetekbe legalább egy szál gitárt (de még véletlenül se használjatok dobro- t, steel- t) és hajrá, néha kapjatok fel egy hegedût de csak max.10 mp- re, hogy megkülönböztessétek magatokat a többi amerikai tucat zenésztõl.
Külsõségekben is igyekezzetek távol maradni, de mitõl is? Már azt sem tudjátok milyen az igazi country és western feeling végül is agymosáson mentetek át, szóval még a baseball sapkát is hordjátok fordítva, ez a mai country muzsika! :(
…a CMT meg bekaphatja, a régiós IP cím korlátozásával együtt!
Jennifer Nettles! Csalódtam, és úgy látom Ti is meglepõdtetek, de legalábbis vegyes érzéseket keltett bennetek mindaz, amit hallhattatok ezen a „remek” albumon! Kezdem érteni, hogy a Brooks & Dunn miért is akasztotta szögre a kalapját….
Konklúzió: SOHA, de SOHA nem hozható vissza már mindaz, amit a szerencsések a 90-es években átélhettek, csak egyet tehetünk: leporoljuk a régi lemezeket, hátradõlünk és átadjuk magunkat az igazi Country hangulatának.
Aki egy kicsit is ismer tudja, hogy az én korszakom menthetetlenül a 90- es évek country- ja, mert ott van a kortárs country fõgyökere, mely természetesen egy-egy mellékgyökérrel átnyúlik az elõtte és utána következõ évtizedekbe is.
A mai country ügyében - amerikai szinten is - hogy lehetnék objektív, amikor most is Keith Harling zenél a fülembe…
Már kitárgyaltátok Szatmári Orsi „perét” és úgy látom meghoztátok az „ítéletet”. Én annyira nem akarom kielemezni a dolgot pl. Line Dance- es szakértõ szemmel, mert nem vagyok kompetens. A hangja tetszik, de a bóvlis kalap tényleg szembetûnõ volt, a kislányomék is ilyet viseltek tavaly elõtt farsangkor. Egyébként azt, amire számítottam azt hozták, komolyan! de tényleg jobban tetszett, mint pl az amerikaiak szuzukija T.S., vagy Bundás Laura alias Laura Bell Bundy, na tõlük sokkal szívesebben nézem- hallgatom a gyûrött levelet. Már ketten vagyunk Füves! :)
Végül is nem hiszem, hogy Orsi country vizeken fog továbbevezni, mivel ez M.o- on teljesen elképzelhetetlen, reménytelen. Ahogy írja Telecaster, Amerikában is rétegzenének számít a country és ahogy tapasztalhattuk pl. a díjátadókon az üzleti érdekeltségek is döntõ jelentõséggel bírnak. Ilyen T.S. , J. Hough típusú „énekesnõk” simán elhasaltak volna a 90- es években.
Nem mondom, hogy csak így tovább Orsi, mert ezzel neki is rosszat kívánnék, maradjon csak a kaptafánál. Azért megmutatta, hogy milyen sokszínû, most lássuk a „sárga és savanyú” után a „piros és érett”- et is. Természetesen egy másik fórumon…
Hogy milyen nyelven szóljon kedvenc zenei irányzatunk? Természetesen angolul az igazi, úgy hiteles, de pl. Rick Trevino dalai spanyolul is remekül szólnak, már aki szereti a spanyol nyelvet, én igen!
Erre a Country Strong lemezre nagyon kíváncsi vagyok, de a Pure Country 2 Katrina Elam fõszereplésével szintén megmozgat bennem valamit. Nem tudom, hogy mik voltak Katrina kiválasztásának körülményei, de örülök, hogy George Strait egy csodálatos, egyedi hangú, de sajnos rendkívül mellõzött countryénekesnõt választott maga mellé (gondolom volt beleszólása). Mindegy akárhogy is van, remélem a film újra fellendíti majd Elam kisasszony zenei karrierjét.
Bízom benne, hogy egyszer még lesz Katrinára és a hozzá hasonló agymosás nélküli fiatal énekesnõkre is igény, amikor majd T.S. csillaga kiég és a múlt baklövésének fogják tartani. Már megint Swift- et bántom, szegény…pedig Õ csak egy eszköz az integrálódáshoz.