A levegõ túlnyomó része a felszín feletti 20 km-es sávban tömörül a gravitáció miatt. Felette már rendkívül ritka a légkör végül 10 000 km fokozatosan átmegy a bolygóközi térbe. Az alsó 1000 km-es szakaszt tulajdonságai szerint 4 szintbe (szférába) soroljuk, õket átmeneti zónák (pauzák) tagolják. Minden pauza az alatta lévõ szféra nevét viseli.
- Troposzféra: kb. 10 km vastag, ennek ellenére ide tartozik az összes levegõmennyiség 80 %-a, valamint a teljes vízmennyiség is. Felfelé haladva a hõmérséklet fokozatosan -50 fokig csökken.
- Sztratoszféra: 10 - 50 km között helyezkedik el. Ebben a rétegben helyezkedik el az ózonréteg. Mivel ez elnyeli a UV sugarakat, ezért felmelegszik , így hõmérséklete a felsõ részén már 10 fok körüli.
- Mezoszféra: 50 - 85 km között helyezkedik el. Hõmérséklete újra csökken, -100 fok környékére.
- Termoszféra: Nevébõl adódóan a légkör legmelegebb része. Átlaghõmérséklete 1000 fok környékére emelkedik. A melegedést az okozza, hogy ennek a rétegnek az anyaga elektromosan töltött ionokból áll, ezért elnyeli a Napból érkezõ szintén elektromosan töltött részecskéket. Ez a réteg veri vissza a rádióhullámokat is ami a mûholdas továbbítás elõtt a nagytávolságú rádiózást tette lehetõvé.