A haj egészségének alfája és ómegája a mindennapi ápolás. A legtöbb ember nem is tudja, hogy rossz szokásaival mennyit árthat. Meglepõ, de a haj maga már nem él. Csak a haj gyökere, a hajhagyma része (amelybõl kb. 100 000 van a fejbõrben) élõ része a hajnak, amelyet nagyon vékony erek hálóznak be, és a bennük keringõ vér táplál. Ezért is kell különös figyelmet szentelni a fejbõr ápolásának. Egyes hajspecialisták szerint a fejbõr megfelelõ masszírozása az, ami a legjobb eredményt hozhatja.
Minden hajmosáskor masszírozzuk 1-2 percig ujjbeggyel körkörösen a fejbõrt. A masszírozástól megélénkül a vérkeringés, és gyorsul a hajnövekedés, valamint a káros anyagcseretermékek is gyorsabban távoznak. A hajszárítás módja is meghatározó a fejbõr egészsége szempontjából. A nedves hajat csavarjuk vékony törülközõbe. Itassuk le a vizet, de ne dörzsöljük a törülközõvel a hajat. A hajszárítók a haj saját nedvességét is "kiszárítják", ezért ha tehetjük, ne használjuk, inkább hagyjuk szobahõmérsékleten száradni. A hajszárítót csak a legalacsonyabb fokozaton használjuk.
Igaz, hogy a fésülés segít zsírozni a hajat - azaz eloszlatja a fejbõrben termelõdött zsírt az egész hajra -, de a legendás esténkénti 100 kefehúzás többet ártott, mint használt. Ha hajkefét használ, azt sose tegye a nedves hajával, az ugyanis hajtöredezéshez, és a haj végeinek széthasadásához vezet. Inkább használjon nagyobb fogú fésût, de még jobb, ha csak az ujjaival bontja ki és formázza haját.
Ha nincs ideje hajat mosni, használjon száraz sampont. Keverjen össze 1 evõkanál porított nyílgyökeret 2 evõkanál korpával. A keveréket dörzsölje a hajába, és a felesleges zsír felszívódik. A maradék sampont fésülje ki a hajából, és már kész is van