"És mi van, ha csak tapasztal valamit (és nevét is adja hozzá), de nem tudja alátámasztani? Akkor az "felejtõs"?"
Az egyáltalán NEM elvárás, hogy ha valaki tapasztal valamit, azt pontosan meg is tudja magyarázni (feltéve, hogy nem triviális a magyarázat!). Egy különleges tapasztalat alátámasztása nem más, mint azon körülmények elég pontos megadása, amelyek között tapasztalta az illetõ a jelenséget. Elég pontosnak meg az számít, hogy más kutatók által is reprodukálható legyen.
"Hmm, ilyen alapon a relativitás-elmélet és a kvantummechanika is áltudomány, mert nem illeszkedik a Newton-i fizikába."
Tévedés! Mindkét elmélettel szemben már a legelsõ pillanattól kezdve kezdve, és azóta is követelmény, hogy összhangban legyen a klasszikus elméletekkel, sõt, határesetben kiadja azokat. (Ez az ún. korrespodencia-elv.) Csak olyan vonatkozásokban mondanak ezek az elméletek új és a korábbi elméleteknek ellentmondó dolgokat, amelyekrõl egyébként is lehetett tudni, hogy a korábbi elméletek nem érvényesek - csak azt nem lehetett tudni, hogy akkor mi az érvényes.
"És mi van, ha valaki - teljesen tudományos igényességgel - kidolgoz egy olyan modellt, teóriát, ami pl. megengedi az ilyesmit? Az talán áltudományos, csak mert még nem ellenõrízték még kísérletileg? "
Nem. De azon nyomban áltudományossá válik, ha bizonyítottként állítják be, amikor nem az. A bizonyítatlan tudományos elméleteket bizonyítatlan tudományos elméletként kell kezelni, vagyis nem lehet igazságként beépíteni a tudomány testébe, amíg nincsenek bizonyítva.
"Itt úgy tûnik, magadnak mondasz ellent. Ott van a mondatodban: "az adott kor"..."
Nincs semmiféle ellentmondás. A tudományosság mindig az adott kor tudománya szerinti tudományosságot jelenti. Pl. az, hogy a Nap kering a Föld körül, a középkorban tudományos volt (noha téves), aztán Kopernikusz és a többiek után az vált tudományossá, hogy a Föld kering a Nap körül. (Már innen is látszik, hogy a tudomány sem mindenható, és nem feltétlenül birtokosa az abszolút igazságnak. A tudomány csupán az eddigi legjobb módszer arra, hogy az ellenõrzött/ellenõrizhetõ igazságokat csokorba szedjük.)
**********
"Nem igazán népszerûek mostanában ezek a nukleáris erõmûvek sem. Tudod a politika, meg miegymás. A fél Földet meg csak nem fogják napelemekkel beburkolni, technikai probléma mellett a pénz is kérdéses."
Akik utána tudnak számolni, hogy az emberiség energiaigénye várhatóan hogyan alakul majd, pontosan tudják: pár száz éves távlatban csak a nukleáris energiára támaszkodhatunk. A napenergia is csak késõbbi alternatívát jelenthet, ugyanis pusztán a megfelelõ napelemek elõállítása is horribilis energiát igényel. (Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a napenergia felhasználásával és a különbözõ energiatakarékos technológiákkal ne kellene már MOST kísérletezni.)
(Amúgy a majdani napelemeket szerintem nem a Földre, hanem a világûrbe fogják telepíteni, esetleg a Naphoz közelebb.)
"Szal, marha impozáns meg látványos lenne egy ilyen antianyag meghajtású fotonrakéta, de az én szememben kevésbé reális, mint a vákuumenergiás antigravitációs ûrhajó. "
Ez aranyos (:-). Még egyszer leírom. Semmi sincs, ami alapján tudhatnák, hogy antigravitációs ûrhajót akárcsak elvileg is csinálhatnánk. (Nem attól válik valami elvileg kivitelezhetõvé, hogy van egy elmélet, amely szerint kivitelezhetõ, hanem attól, hogy az az elmélet bizonyított.)
A fotonrakéta elméleti alapjai bizonyítottak, és legfontosabb alkatrészeinek mûködése a gyakorlatban is ellenõrzött. Nagyjából hasonló helyzetben vagyunk vele kapcsolatban, minbt a 2. Világháború idején voltunk az atombombával, illetve atomreaktorral kapcsolatban.
*********
"Egyébként épp most hallottam, hogy kidolgoztak egy módszert, amivel a többszörösére növelhetõ a napelemek hatásfoka (és alig drágít a módszer rajtuk)."
Ez ebben a formában félrevezetõ. Tudni kell, hogy az ûrkutatásban felhasznált napelemek hatásfoka 45 százalék körül van. Világos, hogy ezt semmiféle trükkel sem lehet mondjuk meg 3-szorozni. A többszörözés csak azokra az olcsó (gagyi) napelemekre vonatkozik, amelyek hatásfoka az elõbbihez képest nevetségesen alacsony, csupán 1-3 százalék. (Egyébként a mi kutatóontézetünkben is folyik napelem gyártás/fejlesztés, talán a legkomolyabb Magyarországon.) Sajnos még sok munkába kerül majd elérni, hogy a valóban jó hatásfokú napelemek olcsók legyenek, vagy az olcsók jó hatásfokúak.