"Mindenféle okokból növekedik többek között a rákos betegségek száma is. Ki tudja megmondani, fõleg bizonyítani, hogy ez mennyire játszik benne szerepet? Szakértõk szerint is senki."
azért nem teljesen lehetetlen felderíteni az okokat. Pl. a pajzsmirígy rákot szokták emlegetni elsõsorban a radioaktivitással kapcsolatban. Nyílván nem véletlenül.
"A csapból is az folyik, hogy folyamatosan, néha a szakembereket is megfélemlítõen növekszik számtalan betegség elõfordulási aránya."
Csakhogy baromira nem mindegy, hogy milyen betegségekrõl van szó! A leggyakoribb betegségeknek egész biztosan semmi közük a radioaktivitáshoz.
"Ennek persze számtalan oka lehet. Lehet, azaz nem igazán tudják, hogy pontosan mi, mik.
Naugye. Akkor miért kell mindjárt mindent szegégy atomerõmûvekre kenni ? Tucatnyi sokkal valószínûbb okot lehet kapásból felsorolni.
"Mint fentebb írtam, kisebb, de már károsan ható dózisok által okozott problémák nem olyan feltûnõen jellegzetesek."
A nagyon kicsi dózisoknak nem valószínû, hogy komoly káros hatása lenne. Egébként kis dózisokkal is végeztek rengeteg kísérletet. Meg volt pár kisebb nagyobb baleset is, aminek az utóhatásait alaposan vizsgálták. Például a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadást nagyon részletesen vizsgálták, és írtam egy linket is, ahol szépen le van írva, hogy mire jutottak. Egyébként meg a sugárzás nem olyan misztikus dolog, nagyon jól ismerjük a fizikáját, nagyon pontosan meg lehet mondani, hogy mit csinál egy adott anyaggal, ha beleütközik. Az extrém dózisoktól eltekintve csak fizikailag jelentéktelen kárt okozhat a sugárzás. Betegség csak akkor lesz belõle, ha valamilyen élettani folyamat ezt a pici károsodást jelentõsen felnagyítja. Én csak egy ilyen folyamatról tudok, ez a DNS másolása. Ez is csak ott okoz gondot, ahol ez gyors ütemben zajlik. Egyébként is, az evolúció épp a sérülések kiküszöbölésére készíti fel az élõlényt, nem azok felnagyítására, tehát eleve nem is várható túl sok ilyen folyamat létezése. Ezen felül van egy természetes háttérsugárzás is, ami azt jelenti, hogy a szervezet számára egyáltalán nem idegen ez a jelenség. Egyébként a természetes sugárzás is felerõsödhet bizonyos körülmények közt akár veszélyes szintre is.
"Igen, mert az egyik esetben pontosan megállapítható volt az áldozatok száma, és lokális, idõben behatárolt esemény volt, a másik eset viszont nem lokális, és idõben is elnyújtott, hosszabb betegségeket is okozó (vagy nagyobb számban csak azt okozó), mégis csak a lokális, ismertté vált közvetlen áldozatokkal számolsz."
A vegyianyagoknak nem lehet ismeretlen egészségkárosító hatása? Nem maradhatnak meg a környezetben évtizedekig? Nem okozhatnak maradandó károsodást?
Egyébként meg Csernobil esetében tudomásom szerint teljes az egyetértés abban, hogy a sugárzhoz egyértelmûen köthetõ rák elõforsulása nem növekedett kimutathatóan a közvetlenül érintett területeket kivéve. Ha meg a pici dózisok által okozott esetleges ismeretlen hatásokra gondolsz, az nem korlátozódik csak Csernobilra. Ennyi erõvel a tiszai cián szennyezésnek is lehet globális szinten több millió áldozata, hiszen a szegedi paprikát, és a Pick szalámit nagyon sok országba exportáljuk, és ezekbe kerülhetett (elenyészõ mennyiségû) cián.
Szóval összességében teljesen korrekt a hivatalosan közölt adatok összehasonlítása. Ha az eltérés a kettõ közt csak 2-3-szoros lenne, akkor lehetne vitatkozni, hogy esetleg nem pontosak. De 40-szeres eltérésnél már komoly összeesküvés elméletre van szükség ahhoz, hogy összehozd a kettõt. Ráadásul én csak azt állítottam, hogy nem nukleáris katasztrófa is lehet akkora mint egy nukleáris. Ha ezt akarod cáfolni, akkor Csernobilban ki kell hoznod legalább 200000 áldozatot, persze adatokkal alátámasztva, hiszen a Bhopali eseménynél is a hivatalosan közölt számokat vesszük figyelembe.
Egyébként nekem is kevésnek tûnik a 3000 áldozat, de ha jól rémlik, a legpesszimistább nemhivatalos becslés is 200000-nél kevesebb áldozatot említett.
"Az már nagyjából kiderült (bár összett dolog volt), de az oka már egy másik kérdés."
Annyit azért meg lehet mondani, hogy mekokra valószínûséggel van összefüggés Csernobillal. 100%-os biztonsággal persze nem lehet tudni, de azért nem mindegy, hogy 1%, vagy 99%.