Amúgy szerintted, ha nem európai, hanem amerikai egyetemet bíztak volna meg a minták megmérésével, akkor mennyi plutoniumot találtak volna?
És ráadásul ha vennétek a fáradtságot és utánanéznétek akkor látnátok, hogy dez nem beszél hülyeséget.
Ha pl csupán a bõröddel érintkezik a sugárzó anyag akkor minimális a betegség kockázata, plutonium esetén. A rák kialalakulásához a szervezetbe kell bejutnia a pornak, nyelés vagy belélegzés útján. A belélegzés veszéjesebb. A felrobbanó harckocsi pedig éppen hogy jó sok füstöt fog okádni.
Mert ugye olyan nincs hogy SUGÁRZÁS, mert az amit sugárzásnak nevezünk, valójában több fajta részsecske sugárzása lehet:
Ezek mind különbözõképpen fejtik ki hatásukat, a plutonium sugárzását (béta), már nem túl vastag réteg védõanyag kiszûri. Pl a bõrön a felsõ elhalt sejtek már jelentõs részét kiszûrik, nem úgy a tüdõbe került porszemcsébõl kiinduló sugárzást, ami közvetlenül éri a szöveteket.
Egy puszta adat a sugárzás energiájáról ezekrõl az egyéb körülményekrõl semmit nem mond.
Amúgy a veszély nem egészen mérhetõ fel reálisan, mert a nehézfémek és azok oxidjai kémiai mérgekként csökkentik az immunrendszer ellenálló képességét így a rákkal szembeni védettséget is. A rádioaktív anyagok pedig a DNS roncsolásával okoznak mutációkat, teremtik meg a rák lehetõségét.
A rádioaktív nehézfémek esetében mind a két tényezõ megvan.