Akkor én is visszakérdezek, miért gondolod, hogy a jelenlegi környezetszennyezõ technológiával szemben alternatíva a jelenlegi környezetszennyezõ technológia részét képezõ atomenergia?
A kérdésemben ott a saját véleményem: nincs gazdaságilag is elfogadható és mûködõképes alternatíva jelenleg.
A fosszilis erõmûvek kiváltásáról van szó ugye középtávon itt, a jelenlegi megújuló energiaforrásokat kiaknázó erõmûvek (szél, víz és napenergia, biomassza, stb.) a jelenlegi szinten nem képesek kielégíteni az emberiség energiaéhségét.
A fúziós energia még csak hosszútávú remény, a ZPE és társai még azok sem.
De ha meg is értenéd végre, nem csak elolvasnád azt amit vagy kétszer leírtam, akkor látnád, hogy én nem arról írok, mi az én nemzetközi politikám az atomot illetõen (ilyenem nekem amúgy sincs), hanem hogy mi (vagy mi lehet) az USA külpolitikája.
És én pont erre reagáltam. A nukleáris fegyverek megszerzése nem az USA 'engedélyéhez' van kötve, hanem elég bonyolult nemzetközi politikai egyezmények hivatottak a felügyeletre, amelyet például India vagy Pakisztán sem tartott be bizonyos tereken. Még bonyolultabb a helyzet, ha valaki azt megkerülve akar atomfegyver jutni. Élõ példa Izrael (hivatalosan továbbra sincs atomfegyvere), vagy Észak-Korea (nem kizárt, hogy már rendelkezik atomfegyverrel).
És egy olyan esetben, amikor a fegyverhasználatot nem elõzi meg egy felhívás ("elrettentõ fázis"), magyarul nem mutogatod meg a pisztolyodat a lövés elõtt, nem lõsz a levegõbe, és nem jelented ki hangosan, hogy fegyvert fogsz használni, hanem csak suttyomban lelövöd a kerítésen átmászó betörõt, akkor azért egy jó tizesre számíthatsz. Ha jó ügyvéded van nem a szegedi csillagba kerülsz.
Ez így téves. A törvény szerint valóban ez lenne az eljárás (ill. még kimaradt, hogy elõször megpróbálod lebeszélni arról, hogy átvágja a torkod, majd ha ez nem nyert, akkor segítséget próbálsz kérni másoktól, és csak utána jön a felszólítás, fegyverelõvétel, figyelmeztetõ, majd célzott lövés), a gyakorlat azonban az, hogy ha valaki a vélelmed szerint az életedre tör, mondjuk egy katanával a kezében feléd rohan, akkor nincs idõd lebeszélni ezen tettérõl, vagy figyelmeztetõ lövést leadni. Simán fejbelövöd, és utána majd a bíróság eldönti, hogy jogos volt-e a fegyverhasználat, vagy sem. Ha az ügyvéded jó, akkor csak az eljárás idejére foglalják le a fegyvered, és veszik el a fegyvertartási engedélyed, utána még ezeket is visszakapod.
Viszont a MH azért ellátja azt a bizonyos elrettentõ funkcióját, mert ha kinézek az ablakon jelen pillanatban nem látok szlovák, román, meg szerb katonákat masírozni az utcákon, annak ellenére hogy ezekkel a népekkel hagyományosan "jó" a viszonyunk.
Van egy szörnyû hírem: szerény véleményem szerint erre SEM képes az MH jelenlegi állapotában. Akármelyik tényezõt vesszük alapul, eléggé szánalmas állapotban van a hadseregünk, és ezt nem csak én mondom, hanem hivatásos katonák is (ajánlott olvasnivaló: 'A Magyar Honvédség megsemmisült' topic @ Index.hu). Kezdve ott, hogy a légterünket védõ MiG-29-eseknek csak rövid hatótávolságú R-73-as légiharc rakétái vannak, mivel a középhatótávolságú R-27R rakéták üzemideje lejárt, és nem vásárolutnk újakat, át azon, hogy gyakorlatilag megszüntették tüzérséget (talán van 20db 122mm-es vontatott ágyúnk tartalékban, egyébként aknavetõnél komolyabb eszköz nincs aktív állományban), egészen odáig, hogy egyetlen harckocsizó zászlóaljunk van, papíron 64, gyakorlatilag pillanatnyilag csak 32db T-72-es harckocsival.
Ha akarod összegyûjthetem, hogy a lent említett három országnak mibõl mennyi van aktív állományban. De a lényeg: megnyugtatlak, vajmi kevés köze van a honvédség 'elrettentõ' erejének ahhoz, hogy nincsenek még Budapesten idegen ország katonái...