"A kérdésem továbbra is él. Ha egyszer volt egy ideális állapot, ahol mindenki napi kapcsolatban volt a szellemvilággal, meg az istenekkel, és minden szép meg jó volt, és még bûnözés sem volt"
Õõõ, valóban volt ilyen? Én nem tudok róla. Egyátalán nem biztos, hogy pl. az õsember, vagy késõbbi kultúrák mindezeket olyan jól átlátták, ismerték volna. Inkább csak sejtettek valamit (most sincs ez nagyon másképp), de az egészet a saját szintjükre hozták.
"akkor hogy terjedhetett el egy olyan világnézet, ami a teljesen nyilvánvaló igazságokat tagadta, és ráadásul még bûnözést, meg minden más rosszat is hozott magával?"
Pl. a Biblia szerint úgy, hogy elkezdtük azt hinni, hogy mindent fel tudunk fogni az emberi agyunkkal. Ettünk a "tudás" almájából. Azaz, néhány dolgot most jobban értünk, de közben távolabb kerültünk más dolgoktól. De azért remélhetõleg vezet ez valahova. (Mármint nem a pusztulásba.)
"Azért a görög filozófusok is ott voltak."
A filozófiát sok természettudományos beállítottságú ember nem tartja túl sokra. Általában nem is értik azt sem.
"Nekem az lenne a kérdésem, hogy ha isten létezik, akkor a minden más esetben elképesztõen hatékonynak bizonylut tudomány miért nem volt képes megtalálni?"
Nem mindenki gondolja ezt így a tudományban sem... (Persze nem Jehovát, Allahot, stb. találták meg személyesen.)
Mellesleg sorolni lehetne még a területeket, ahol nemhogy nem elképesztõen, hanem egyátalán nem sikeres a tudomány...
"Persze lehetséges, hogy csak ügyetlenek vagyunk és azért nem sikerült, de ugyanúgy lehetõség az is, hogy tényleg nem létezik. És ha a kérdés ennyire bizonytalan, akkor milyen megfontolásból kötelezi el magát valaki az egyik lehetséges válasz mellett?"
(Én nem teszem, de nem is csak a logikára hallgatok.)
"Egyébként az istenkeresés alapból elhibázott volt, mert a vallásból indultak ki. A modern filozófusok és tudósok is megvizsgálták a témát, és kiderült, hogy van egy sokkal alapvetõbb kérdés is, ami nélkül nem is lehet elindulni. Arról van szó, hogy definiálni kéne isten fogalmát, különben eleve értelmetlen bármilyen vele kacsolatos kérdés. Kiderült, hogy ez nem megy."
Szerintem meg jó nagy butaság lenne elõre, önkényesen definiálni valamit, és utána nekiállni keresgélni... Összességében kell nézni a dolgokat (legtöbben erre nem képesek), és így derülhet ki valami.
(Ennek csak akkor lenne értelme, ha Jehovát, Allahot akarnák keresni, csakhogy szerintem az is butaság lenne. Persze a vallásosok jó része - akik ilyen személyiségekben hisznek - szerint nem.)
"Vagy éppen egyedül õk látják tisztán, hogy az egész csak kitaláció."
Csak kár, hogy õk eleve egyeoldalúan nézik a kérdést, mint ahogy az egész világot.
"Ha abból az alapfeltevésbõl indulsz ki, hogy neked van igazad, akkor nem csoda, ha az okfejtés végén az jön ki, hogy a többiek tévednek."
Én speciel nem ebbõl indultam ki. Tizenéves koromban még én is eléggé materialista voltam.
"Teljesen természetes, hogy egyre több kérdés merül fel, hiszen ahhoz is kell tudás, hogy az ember feltegye a kérdést. A tudomány legalább halad valamerre, túljut egy halom "függönyön", és a megszerzett tudás egyáltalán nem haszontalan."
Nem haszontalan, de önmagában nem biztos, hogy mindenre elég. Pl. elég érdekes, amikor egy kémikus akar megoldani minden lelki gondot.
"Ezzel szemben a vallások leragadtak az elsõ függönynél, és azzal vannak elfoglalva, hogy milyen szép mintázata van neki."
Hmm, én inkább azt érzem sokszor, hogy épp a természettudósok nem látnak át a szitán. Vagy úgy is lehet mondani, hogy nem látját a fától az erdõt.
"Teljesen hibás elképzelés. A tudomány célja a világ megismerése, úgy ahogy van, istennel, vagy anélkül. Ez nem úgy müxik, hogy kitaláljuk a végeredményt, és keresünk hozzá ügyes indoklást, hanem a megismerési módszert rögzítjük, és elfogadjuk az eredményt amit ad, bármi legyen is az. És egyáltalán nem arról szól a dolog, hogy ki okosabb, nem is értem, hogy ez hogy jött elõ."
Ez egy picit naívnak tûnik. A természettudomány rég óta a vallás ellenlábasa, konkurenciája. (Pontosabban ez egy három pólusú dolog, mert ott van még az ezotéria is.) De vannak olyan tudományterületek is, amik valahol középen vannak, vagy egyszerûen nem foglalnak állást ebben a kérdésben.