"A kisgyerekek általában a levegõt sem tekintetik létezõnek, mivel nem lehet látni, nem lehet (legalábbis kézzel) megfogni, stb. De ugye ott van az a zavarbaejtõ tapasztalat, hogy jól érezhetõ, ha pl. ráfújunk a kezünkre..."
Hát ez az ! Ott van az a tapasztalat. De a vallásokkal kapcsolatban hol van ilyen ?
""A kérdésem továbbra is él. Ha egyszer volt egy ideális állapot, ahol mindenki napi kapcsolatban volt a szellemvilággal, meg az istenekkel, és minden szép meg jó volt, és még bûnözés sem volt"
Õõõ, valóban volt ilyen? Én nem tudok róla."
Én sem, de valaki állított valami ilyesmit.
"A filozófiát sok természettudományos beállítottságú ember nem tartja túl sokra. Általában nem is értik azt sem."
Ez így ebben a formában nem igaz. A filozófiának sok fajtája van, némelyik közel áll a tudományhoz, mások meg igen távol.
""Nekem az lenne a kérdésem, hogy ha isten létezik, akkor a minden más esetben elképesztõen hatékonynak bizonylut tudomány miért nem volt képes megtalálni?"
Nem mindenki gondolja ezt így a tudományban sem... (Persze nem Jehovát, Allahot, stb. találták meg személyesen.)"
Nem látom, hogy a válasz hogy jön össze a kérdéssel.
"Szerintem meg jó nagy butaság lenne elõre, önkényesen definiálni valamit, és utána nekiállni keresgélni... Összességében kell nézni a dolgokat (legtöbben erre nem képesek), és így derülhet ki valami."
Attól függ, hogy mit keresünk. Mindenesetre az biztos, hogy bármiféle definíció nélkül nekivágni a keresésnek értelmetlen. Például, ha a feladatod a "nosefa" keresése lenne, nem az lenne az elsõ dolgod, hogy megkérdezd, hogy mégis mi a fene az?
Az isten fogalommal kapcsolatben elsõre ez nem merül fel, mert mindenki azt hiszi hogy tudja mirõl van szó. Viszont a téma alapos körbejárása után kiderül, hogy nagyon megfoghatatlan ez a fogalom. http://www.freeweb.hu/p-dox/istendef/istendef.htm
Ebbõl aztán az is adódik, hogy a különbözõ kvázi-definíciók gyakran keverednek egy érvelésen belül és így az logikailag alapvetõen hibás, de egyébként meggyõzõ lesz.
Nem mondom, hogy matematikai precizitású definíció kellene, de legalább egy többé-kevésbé pontos körülírás, amin el lehet indulni. Egyébként már pusztán a fogalom megfoghatatlansága is azt sejteti, hogy nem egy olyan dologról van szó, amivel az ember napi kapcsolatban van.
"Csak kár, hogy õk eleve egyeoldalúan nézik a kérdést, mint ahogy az egész világot."
Látod, te is egybõl abból indulsz ki, hogy neked van igazad.
Arra nem is gondolsz, hogy esetleg valaki objektíven megvizsgálta mindkét (vagy több) oldalt, és az eredmények láttán eldöntötte a kérdést. Egyébként az sem egészen tiszta, hogy pontosan milyen oldalakról van szó.
"Hmm, én inkább azt érzem sokszor, hogy épp a természettudósok nem látnak át a szitán. Vagy úgy is lehet mondani, hogy nem látját a fától az erdõt."
Hát ezt mindkét oldal határozottan állítja a másikról. Ha mondjuk objektíven vizsgálnánk a kérdést, azt kéne megnézni, hogy a felek a világról mennyi és milyen tudást gyûjtöttek össze. Ebbõl mondjuk a tudomány része viszonylag jól meghatározható, de a többieknél még az is problémás, hogy egyáltalán milyen csoportok vannak. Például a vallásokat külön-külön vizsgáljuk, vagy egyben? És az is gond, hogy a tudás megbízhatóságát hogyan ítéljük meg. De mindent összevetve nehezen tudnék olyan nem elfogult kritériumot kitalálni, ami ne a tudományt hozná ki gyõztesnek.
"Ez egy picit naívnak tûnik. A természettudomány rég óta a vallás ellenlábasa, konkurenciája."
Bizonyos értelemben igen. Viszont a tudomány nem azért jött létre, hogy a vallás ellenfele legyen. De még az egyházaké sem. Ez abból is látszik, hogy sokáig a tudósok a papok közül kerültek ki. Az ellentét csak akkor keletkezett, amikor kiderült, hogy a tudományos megismerés eredményeibõl a vallásokra (és fõleg az egyházakra) nézve nagyon kellemetlen következtetések adódnak. De a tudomány ezután sem tekinti fõ céljának a vallások elleni harcot. Legfeljebb általában a tudatlanság és hiszékenység ellen harcol, ami elvileg nem feltétlenül jelent vallásellenességet.