a) Egy gépet nem csak szerkezetileg lehet egyszerûsíteni, hanem funkcionálisan is. Egy repülõgép motor esetén persze errõl szó sem lehet, hiszen forognia kell, és adott teljesítményt le kell adnia. Viszont egy bacinál közel sem ilyen szigorúak a követelmények. Egyrészt a haladáshoz nem szükséges feltétlen a forgó mozgás, elég a csapkodás is. Ráadásul a motor hatásfoka is lehet nagyon rossz, attól még a semminél jobb. Tehát nem igaz az, hogy nem lehet egyszerûsíteni a motort.
b) Itt nanotechnológiáról van szó, ami alapvetõen különbözik a hagyományos gépészettõl. Molekuláris méretekben teljesen más szabályok érvényesek. Például gyakorlatilag nincs súrlódás, nincsennek szilárd felületek. Vannak viszont molekuláris erõk, amik ebben a mérettartományban erõsnek és viszonylag nagy hatótávolságúnak számítanak, így jól használhatók tárgyak mozgatására, és vannak fehérjék, amik képesek alakváltoztatásra.
Emellett nagyon fontos az önszervezõdés, ami szintén nem jellemzõ a makroszkópikus méretekre.
Érdemes megnézni az elsõ mesterséges nano motorokat. Lényegesen egyszerûbbek, mint a baciké, mégis mûködnek.
Informatika és tudomány
