Az érv ugyanaz: A rendszer tovább nem egszerûsíthetõ.
Persze megint csak arról van szó, hogy megnézik a jelenlegi komplex rendszert, és elfelejtik a mögötte álló közel négy milliárd éves múltat.
A keringési rendszerek fejlõdése szépen végigkövethetõ az egyszerû többsejtõektõl az emberig. Nyílvánvaló, hogy a keringési rendszer sérülésektõl való védelme is ezzel együtt fejlõdik. Eredetileg nem is volt vér, csak a külsõ közeg diffúziója. Egy ilyen rendszert nyílván nem kell védeni. Késõbb a már volt ugyan vér, de nyílt keringési rendszerben, még mindíg csak diffúzióval, vagyis nem volt nyomás alatt, következésképp nem is sprickolt ki avér a sérülésen. Emellett kisebbek is voltak ezek az élõlények, így eleve kisebb volt a kiáramlás, amit önmagában az érfal összehúzódása is kivédhet. És persze nem feltétlen probléma, ha az élõlény belehal a sérülésbe, ha egyébként sem szokott sokáig élni.
A véralvadást vezérlõ rendszer kialakulása is történhetett hasonló lépésekkel, de ez már messze meghaladja az én biológia tudásomat.
De el tudom képzelni pl. hogy a vér alvadásra való hajlama fokozatosan nõtt, eredetileg talán nem is a sebek miatt. Ezután nyílván megjelent egy az alvadást gátló egyszerû mechanizmus. Ezután megjelenhetett a sebek környékén a gátlást átmenetileg megszüntetõ egyszerû mechanizmus. Lehet, hogy az élõlény néha elvérzett és néha a vérrögök ölték meg, de még így is jobban járt, mint az elõdei. Innentõl meg az alkatrászek megvannak, már csak fejlõdniük kell.
Idézet egy másik cikkbõl, ami jól összefoglalja a probléma lényegét:
"A sejtek egy Boeing 747 repülõgéphez hasonlíthatóak, bár a sejtek sokkal összetettebbek és hatékonyabbak. (Egy Boeing 747 nem lenne képes tökéletes másolatot készíteni önmagáról — a Boeing vállalat nagy csalódására.) Mikor erre a repülõgépre tekintünk, mindjárt a megépítéséhez szükséges nagy tervezési erõfeszítés és intelligencia jut eszünkbe. [...]"
Ezért remek példa, nekem is épp ez jutott eszembe. Ugyanis egy 747-es gép iszonyatossan bonyolult szerkezet (ha jól emléxem kb. 2 millió alkatrésze van), és bármelyik mérnök megmondhatja, hogy jól megtervezni az egészet egyben teljes képetelenség. És ugye nyílvánvaló, hogy bármely alkatrész hiánya, vagy gyengébb minõsége katasztrófához vezet (szomorú tapasztalat). Akkor hogy jöhetett létre ez a szerkezet?
A megoldás : Nem ezzel kezdték. Az elsõ "repülõgép" pár botból és vászondarabból állt, amibõl valami szárny félét eszkábáltak. Ezekhez késõbb fejlesztették ki a motort, és az irányító elemeket. Ekkor skerült elõször ténylegesen repülni. Ezután az alkatrészek rohamosan fejlõdtek, és újak is keletkeztek. Megjelentek a mûszerek, melyek nélkül ma már lehetetlen repülni. Aztán megjelentek a számítógépek meg a GPS. Ma már több olyan repülõgép létezik (fõleg katonai), ami számítógép nélkül leesne, mint egy darab kõ (pl. B2). Emellett még sok kisebb-nagyobb részegység alakult ki és fejlõdött tovább (pl. behúzható futómû). Némelyik fontos alkatrész kicserélõdött (légcsvar->sugárhajtás). Tehát szépen megfigyelhetõ a fokozatos fejlõdés az egészen primitív szerkezetektõl az hihetetlenül bonyolultakig. Pláne, ha hozzávesszük a csak papíron és a mérnökök fejében létezõ köztes terveket. Ja, és természetesen minden egyes lépés jobb volt az elõzõeknél, még akkor is, amikor fel sem tudtak szállni. Ez utóbbi esetben is számos kritérium alapján lehetett értékelni, hogy mennyire járnak közel a sikerhez.
Valahogy így kell elképzelni az evolúciót is. Ha a mai élõlények teljesítményét kiáltjuk ki alap elvárásnak, akkor természetes, hogy problémákba ütközünk. Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy egy repülõgépnek csak akkor van értelme, ha képes 400 utast 20000 km távolsára vinni közel 1000 km/h sebességgel, és persze luxus körülmények közt. És legyen képes éjszaka, rossz idõben a nyílt óceán felett is navigálni. És legyen képes viharban is repülni, meg leszállni. stb.
Ehelyett a helyes alapkövetelmény valami olyasmi, hogy a repülõgép segítségével egy ember tovább maradjon a levegõben, mint ha felugrana.
És ugyanígy hiba lenne megkövetelni a szerkezeti hasonlóságot, pl. a delta szárnyat, a sugárhajtást, a spéci fémötvözeteket, a kompozit anyagokat, stb.