A cikk egyik fõ állítása, hogy a világegyetem keletkezésére vonatkozó elméletek még bizonytalanok.
Ez rendben is van. Már mondtam, jelenleg az elméleti fizika még nem tart ott, hogy biztos alapot adjon a kutatásoknak. Mellesleg a sok bizonytalanság csak a pontos körülményekre vonatkozik, az õsrobbanás tényét senki sem vonja kétségbe.
Viszont innentõl kezdve csupa hibás következtetés jön:
"Például az univerzum tágulásának igazolására szokták felhozni a vöröseltolódásról szóló megfigyelést, vagyis az égitestekrõl, galaxisokról érkezõ fény módosulásait. Ez azonban nem feltétlenül csak az égi objektumok mozgásával magyarázható, és semmiképpen nem bizonyítja azt, hogy a világ egy tudatlan robbanásból származna."
A cikk elfelejti megemlíteni az alternatív magyarázatokat a vöröseltolódásra. Egyébként tényleg elképzelhetõ más ok is (pl. gravitációs vöröseltolódás, görbült tér), de ezek mind cáfolhatók. Másrészt ha a dolgok szétfele repülnek, akkor igencsak logikus gondolat, hogy az idõt visszapörgetve valamiféle robbanáshoz jutunk. Bár lehetséges más magyarázat is, mind sokkal kevésbbé valószínû.
Emellett azt sem említi a cikk, hogy számos más megfigyelés is alátámasztja az elméletet. Például a legfontosabb a kozmikus háttérzaj, amire én nem ismerek más lehetséges magyarázatot.
"A világ keletkezésérõl szóló elméletek mindig változtak a történelem során."
Ez nem egészen igaz. az elméletek lényegét tekintjük, akkor mindössze 4 elmélet létezik.
1. Teremtés.
2. Örök körforgás.
3. Örök változatlanság.
4. Õsrobbanás.
Ezek közül csak a két utolsó tudományos elmélet, és azok közül is csak az õsrobbanás elmélete tekinthetõ komolynak, mert elõtte gyakorlatilag semmilyen megfigyelés nem állt rendelkezésre. Tehát azt mondhatjuk, hogy amint a tudománynak sikerült elszakadnia a vallásos világképtõl, és megfigyelésekre alapoznia az elméleteket, szinte azonnal az õsrobbanás elmélete jelent meg, és máig az az egyetlen a megfigyelésekkel összhangban levõ elmélet. Kérdés csak az maradt, hogy pontosan hogyan és miért történt.
"A fizika megfigyelt törvényszerûségei szerint a létezõ rendszerek egyre rendezetlenebbé válnak az idõk során, kivéve, ha lokálisan megfelelõ minõségû és mennyiségû, irányított energia bevitelével a folyamatot megállítjuk és megfordítjuk. A Big Bang elmélete szerint a rend helyenként növekszik az idõk során, bármiféle irányított energia nélkül. Hogyan lenne ez lehetséges?"
Ez meg egyszerûen nem igaz. A kaotikus folyamatokban nem csak hogy lehetséges a lokális rend kialakulása, hanem egyenesen szükségszerû. A gond az entrópia értelmezésével lehet. Az entrópia nem egészen azonos a részecskék rendezetlenségével.
Szerintem az õsrobbanás elméletében az egyik legegyszerûbben megérthetõ dolog a galaxisok, csillagok és bolygók keletkezése. A séma uyganaz, csak a lépték különbözik.
Adott egy majdnem tökéletesen homogén gázfelhõ. Nem tökéletesen homogén, hiszen a kvantummechanikából következik egy pici bizonytalanság, az õsrobbanás folyamata pedig ezt felnagyítja óriásira.
Ezután nyílvánvaló, hogy vannak a környezetüknél picit sûrûbb részek. Világos, hogy a környezõ részecskékre a csomó közepe felé ható erõ fog hatni. Következésképp a csomó növekszik. A folyamat egyre gyorsul, amíg el nem fogy az anyag a környékrõl.
Még két dolog következik ebbõl :
1. A gravitációs energia elõbb mozgási energiává, majd hõvé alakul. Megfelelõ körülmények közt ez begyújthatja a csillagok magjában a fúziót.
2. A perdületmegmaradásból következik, hogy ha a nagy gázfelhõ sok nagyságrenddel kisebbre húzódik össze, egyre gyorsabban forogni kezd. Eredetileg csak egyészen minimális sebességgel kellett forognia, amihez a véletlen is elég. Ebbõl szépen következik, hogy a galaxisok, a csillagok, és a bolygók is mind forognak.
"Annak ellenére, hogy a Nagy Bummról szóló elméletek nincsenek bizonyítva, a tudományos propaganda igyekszik bizonyított, tiszta természettudományos ténynek feltüntetni õket."
Ez egy gyönyörû csúsztatás. Magára az õsrobbanás tényére számtalan bizonyíték van.
"Az õsrobbanás elmélete nem ad választ arra a kérdésre, honnan származnak az univerzum keletkezése elõtt feltételezett, kezdeti feltételek. Honnan van/volt a világunkban található rengeteg anyag és energia, illetve ennek feltételezett forrása?"
Ez sem egészen igaz. Az elméletek sok kérdésre választ adnak, de túl sokat még nem lehet várni tõlük, mert a szükséges elméleti alapok még nincsennek meg.
"Egy kozmikus robbanás minden irányba egyenlõ erõt fejtene ki, így csak egy egynemû gázgömböt eredményezne."
Megoldás : Kvantum fluktuációk.
"Hogyan teremthetne egy robbanás rendet, és nem káoszt?"
Mint már írtam, a robbanás káoszt teremt, de a káoszból születhet rend. Különösen, ha az egyensúlyi állapottól távol van egy rendszer. Márpedig robbanásra nem épp az "egyensúly" a legtalálóbb kifejezés. Az is elég jól ismert, hogy hogyan keletkeztek ezek a rendezett struktúrák.
"Az ateizmus, a materializmus erõsödése pedig értékválságot eredményez és az erkölcsök gyors hanyatlásához vezet."
Az az érdekes, hogy a gyakorlatban ennek épp az ellenkezõje figyelhetõ meg. Bár az erkölcsi elõírások sokkal lazábbak lettek, a betartásuk lényegesen magasabb szinten áll. Ha végiggondoljuk történelmi tanulmányainkat, vagy szétnézünk a mai világban, azt tapasztaljuk, hogy összességében minden negatívuma ellenére a modern nyugati világ eléggé jól áll erkölcs szempontjából. Persze csak ha nem szigorú vallási alapon definiáljuk az erkölcsöt (ami azért is gond lenne, mert a különbözõ vallások eltérõ viselkedést írnak elõ).
Az állítás megítéléséhez elég csak összehasonlítani a középkori mélyen vallásos Európát a mostani ateizmusba hajló, bár nyomokban vallásos kultúrájával. Nem hiszem, hogy bármely épeszû ember az inkvizíciót, a boszorkánypereket, stb. erkölcsösebbnek tartaná, mint a mai kultúrát (ami persze messze nem tökéletes).
"A Nagy Bumm teóriája nyílt tagadása Isten létének, és jó lehetõség az isteni törvények figyelmen kívül hagyására, elvetésére."
Ez sem igaz. Egyrészt Isten ettõl még létezhet, csak a világ teremtésében való részvétele értékelõdik át, másrészt az isteni törvényeket szinte soha senki nem tartotta be igazán, szóval ez nem nagy veszteség. És ne felejtsük el, hogy az erkölcs értelmezhetõ világi alapon is, tehát az ateizmus nem egyenlõ az erkölcstelenséggel. Én legalábbis nem gondolom, hogy valaki erkölcstelen lesz attól, hogy szombaton is dolgozik ( bár szívesen betartanék ilyen törvényt :) ).
"Mivel magyarázható, hogy a felsorolt súlyos ellenvetések ellenére az õsrobbanás-elmélet olyan szilárd helyet foglal el társadalmunk gondolkodásmódjában?"
Nekem nem tûnik úgy, hogy a társadalom számára ma alapvetõen fontos lenne ez a kérdés (milyen sûrûn hallunk ról a TV-ben nem tudományos mûsorokban?). A gondolkodásmódunkat mindenesetre biztosan nem határozza meg, hiszen akkor sokkal több lenne az ateista.
"A Big Bang-nek vannak alternatívái. A teista vallások közös kijelentése, hogy a világot egy végtelenül hatalmas és intelligens Lény teremtette."
Hát, hogy melyik elméletre van több bizonyíték, az elég egyértelmû.
"A Legfelsõbb Személy tudatos teremtésének elfogadása egy csapásra minden felmerülõ problémát megold, és megmagyarázza a világ létezésére vonatkozó összes kérdést."
Pontosabban nem magyaráz meg semmit, csak a szõnyeg alá söpri a kérdéseket. A kérdések minimális átfogalmazással ugyanúgy fennállnak, csak épp választ nem remélhetünk rájuk.
"A Teremtõrõl illetve a teremtés folyamatáról szóló legrészletesebb leírások az õsi indiai írásokban olvashatók, például a Srímad-Bhágavatamban."
Kíváncsi lennék, hogy van-e bennük utalás a kozmikus háttérsugárzás eredetére, és az eloszlásában mérhetõ finom ingadozások méretére. Vagy arra, hogy mi a sötét anyag és a sötét energia, és hogy miért a hidrogén a leggyakoribb elem. Esetleg a vöröseltolódás magyarázata, illetve a látható világegyetem mérete kiolvasható belõlük?