de a CO2re nézve is: a közép-kréta korban (a dínók idején) se nagyon volt jégsapka (egyébként nagyobb pozitív visszacsatolás az hogy a sarkok színe nem fehér hanem elnyeli a napfényt -albedó-), a CO2 a mai 5xöse volt (pedig a XX.sz-ban is jelentõsen emelkedett).
Sztán voltak külsõ tényezõk: Napsugárzásváltozás, vulkánok.. meteoritok stb
Negatív visszacsatolások: Nagylevelû növények elterjedése, biológiai aktivitás növekedése (fitoplankton és egyéb élõlény karbonátos üledékként lerakódása), (szervetlen) erózió gyorsulása. Ami mind kivonja a felesleges CO2t a légkörbõl. Sztán még ott van a tengelyferdeség változása (40e éves periódus), meg egy csomó egyéb "ûrbéli periódus" (20, 100e évesek), ami nagyságrenddel jobban helyrerázza az eltérést.
Nna meg a káoszelmélet (törvénye) is segít, hiszen a sok kiszámítható (determinisztikus) paraméterbõl és a véletlenszerû (sztochasztikus) nemlineáris jelenségekbõl álló éghajlat matematikai modellje, bizonyos értékek köré csoportosul.. tehát szvsz a káoszelmélet, (ami nem csak elmélet :) kellõen összetett rendszerek esetén, önmaga feltételez egy negatív visszacsatolást.
Az emberre nézve a felmelegedésnél nagyobb veszély az erdõírtás, az urbanizáció és az egyéni specializálódás (ami könnyen a faj kipusztulását okozhatja). Szal az ember nem a bolygót pusztítja, csak saját magát. Ha benépesítene más bolygókat, ott sem tudna szervesen hosszútávon beilleszkedni, hiszen minél "civilizáltabb" annál pazarlóbb.