Egypár érdekesség amit ökológia tanulás közben tanultam :)
"A nagy szaporodóképesség lehetõvé teszi, hogy egyes populációk tekintélyes mértékû halálozás ellenére is fennmaradjanak. A gyapjaspille (Lymantria dispar) populációjának 95 %-a, a bagolylepke populációjának 99.9998 %-a elpusztulhat anélkül, hogy a populáció egyedszáma csökkenne!"
"ha az emberi populációk 10 ezer éve évi 1%-os rátával növekednének, az emberi biomassza átmérôje jelenleg több fényév lenne és növekedésének mértéke megközelítené a fény terjedési sebességét"
Néhány példa a szélsõséges utódszámra vagy méretre
-A kékbálna egyszerre egyetlen utódot szül, de annak mérete kb. megegyezik a kifejlett afrikai elefántéval. A fiatal életének elsõ hat hónapjában kizárólag az anya zsírban gazdag tejét fogyasztja, aki ekkor önmaga sem képes táplálkozni a táplálékban szegény trópusi vizekben.
-Az emlõsök közt a denevéreknek van testméretükhöz képest a legnagyobb ivadéktömegük. A törpe denevér (Pipistrellus pipistrellus) rendszerint ikreket hoz létre, ezek tömege elérheti az anya testtömegének 50 %-át is. És ne feledjük, a denevér várandósan is röpül és táplálkozik!
-A szürke kivi nagysága közel megegyzik egy házityúkéval (testtömege kb. 2 kg), de tojása 350-400 g, amely 7-8-szorosa a tyúkénak.
-A rovarok közül a trágyabogarak utódszáma meglepoen kicsiny: 4-5, ráadásul életükben csak egy alkalommal szaporodnak. Ehhez a rovarok között páratlan, mintegy 50 %-os arányban kell túlélniük a reproduktív kor eléréséig.
-Egyes halak 107-108 ikrát rakhatnak egyetlen íváskor. Hosszú életû fák százezres nagyságrendû magot hozhatnak létre évente. Egyetlen termesznõstény összes utódszáma megegyezik kb. teljes Nyugat-Európa emberi népességével."
"A reproduktív kor hossza sajátos evolúció eredménye, amely mintegy “kényes egyensúlyt” valósít meg az egyed életében a reproduktív események növelése és a kor elôrehaladtával jelentkezô belsô mortalitási faktorok között. Az ilyen szelekció mintegy csökkenti a fiatalok "értékét" és növeli az öregekét. A legfontosabb e tekintetben a szemelparitás (az egyed életében egyszer szaporodik: sok rovar, egynyári növények stb.) és az iteroparitás (többszöri reprodukció: pl. madarak, emlôsök, fák stb.) megkülönböztetése. Az öregedés régen foglalkoztatja nemcsak a biológusokat, hanem a közvéleményt is. E tekintetben alapvetô különbségek vannak az eltérô szaporodási típusú élôlények között. Sok protozoon, alga, minden prokarióta osztódással szaporodik és elvileg halálozás nélkül bármeddig elélhet! Hasonlóan igaz lehet ez az ivartalanul szaporodó magasabb rendõekre is: a klonális növények között találtak 15000 éves példányt! Úgy tûnik, hogy a reproduktív versus szomatikus specializáció ára a halál."